Tiltott toborzás Petőfi Sándor János vitézében? Miként érhetők tetten a büntetőjog általános szabályai Arany balladáiban, a kiskorú veszélyeztetése Móricz Zsigmond novelláiban? Hogyan jelennek meg a groteszk esetek Örkény István műveiben, vagy miként jelenik meg a bűn a „drámák drámájában”, a Bánk bánban?
Bűn és irodalom
A ma hatályos büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősíthető érdekességeket tártak fel irodalmi művekben Debrecenben, a Bűn és irodalom című mai konferencián – mondta el a tanácskozás moderátora az MTI-nek a konferencia előtt. Elek Balázs tanszékvezető egyetemi docens, a Debreceni Ítélőtábla büntetőbírája hozzátette: a „Bűn és irodalom” (Law and literature) külön tudományos irányzat a jog és az irodalom határmezsgyéjén.
Az irodalom segítségével a jogászi gondolkodás a jog szempontjából laikusok számára is érthetővé válik, az irodalommal „emberivé tehető a jogászi hivatás” – magyarázta a szakember megjegyezve, hogy az irodalom is gyakran foglalkozik az igazság, igazságosság, etika kérdéseivel, számtalan morális kérdést bemutat és értékel, amelyekre a büntetőjognak is megvannak a saját válaszai.
Mindezen szempontok mentén immár hagyományosan, harmadik alkalommal rendezte meg a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Karának Büntető Eljárásjogi, valamint Büntetőjogi és Kriminológiai tanszéke a Bűn és irodalom konferenciát.
Elek Balázs tájékoztatása szerint az érdeklődők választ kaphattak például arra, hogy egy büntetőügyekben rendszerint eljáró jogász miként látja Petőfi Sándor János vitézének szereplőit, hogyan értékelné a ma hatályos büntető törvénykönyv alapján. „Nem is gondoljuk, hogy a tiltott toborzástól a természetkárosításig mennyi bűncselekmény bukkan fel észrevétlenül a szemünk előtt” – mutatott rá a büntetőbíró.
Képet kaphatunk arról is, hogy az igen vicces és szimpatikus regény és tv-filmhős, Regős Bendegúz az Indul a bakterházból valójában milyen bűncselekményeknek lett a sértettje az emberkereskedelemtől kezdve a kiskorú veszélyeztetéséig.
Előadások hangoztak el a debreceni konferencián egyebek mellett arról, miként érhetők tetten a büntetőjog általános szabályai Arany balladáiban. Hazánkban a XIX. század végén életbe lépett jogszabályok alapjaiban változtatták meg a gondolkodást, s a kultúrában is robbanásszerű fejlődést idéztek elő. Arany A walesi bárdok, az V. László, a Tetemre hívás és az Ágnes asszony című műveiben is felvetette a bűn kérdéskörét. A Toldi esetében például a történet szintjén a főhős önmagára találásának, a kiteljesedés útjának a műve, hiszen az önazonosság zavarával küszködik. A cseh vitézzel vívott párbaj révén Miklós elfoglalhatja az őt megillető helyet és szerepet, oda kerül, ahová vágyott, a vitézek közé. A gyilkosságot, a bűnt a haza becsületének megmentése, mint legmagasabb érték és erény semmissé teszi.
A korrupció, az igazi megbánás is megjelenik az irodalomban, ahogyan a kiskorú veszélyeztetése Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájában. A Légy jó mindhalálig című Móricz-műben például olyan jogi visszásságok is fellelhetők, mint a diszkrimináció, a gyerekmunka, a lopás vagy akár a hamis vád. A jogászmeglátás szerint kriminálpszichológiai értelemben Nyilas Misi áldozattípus, akinek csak rossz – kirekesztés, bántás, káosz. Érdekes kérdéseket vetnek fel a groteszk esetek Örkény István műveiben, vagy miként jelenik meg a bűn a „drámák drámájában”, a Bánk bánban.
A konferencia fontos célja volt, hogy nem csupán a joghallgatóknak, hanem minden érdeklődőnek bemutassa a büntetőjog világát a jogászi szakma széles körének elismert gyakorlói közreműködésével – mondta el Elek Balázs.
Fotók: Wikipédia, PIM, Cultura
