Műveiben számos fantasztikus tervet és találmányt említ, ezek közül már megvalósult az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba és a hangosfilm. Jules Verne francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a sci-fi megteremtője 110 éve halt meg.
Egy kicsit a miénk, pedig Jules Verne soha nem járt Magyarországon. Nem csoda, hogy Hegedűs Gyula így ír róla:
„A mi számunkra talán a legérdekesebb – s talán a legszebb is – a „Sándor Mátyás”. – Hőse magyar úr, az 1849 után osztrák elnyomás alá kerülő haza szabadsághőse, aki börtönből menekül. Sikeres szökése után álnévvel bosszút áll minden sérelemért. Kétségtelen a téma feltűnő rokonsága Dumas „Monte Christo grófja” című híres regényének cselekményével. Verne maga is úgy dedikálta Dumas-nak, hogy a téma alapmozzanatait tőle orozta. A zsákmányt ezzel az ajánlással tisztelettel visszaadja.
A személyek magyar neveit a térképről és a történelemkönyvekből vette. Szerepel itt Torontál Simon, Szatmár László, a hős leányát Szávának hívják, holott ez a folyónév inkább szerb férfinév. Egy tanárt Bátori Istvánnak hívnak. A gonosz ember neve Sárkány… – De a regény nagyon szép, szívhez szóló romantikus mű. A több mint 90 éve halott szerző élőbb és frissebb, mint példaképei és követői. Jules Verne francia író, de nálunk Verne Gyula, mert a miénk is.”
„Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein.”
Jules Gabriel Verne 1828. február 8-án született a franciaországi Nantes-ban. A kalandvágyó fiú 11 éves korában hajósinasnak állt volna egy Indiába tartó vitorlásra, ha apja még időben le nem szedi a hajóról. Némi pedagógiai célzatú verés után Verne megígérte, hogy ezentúl csak képzeletben utazik. Párizsban jogot tanulva került kapcsolatba irodalmi és színházi körökkel, így érthető, hogy az ügyvédi hivatás helyett a színházat választotta. A Théatre-Lyrique titkára lett, s ontotta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operettlibrettókat, sanzonokat.
1857-ben elvett egy kétgyermekes özvegyet, a hozományból tőzsdeügynöki állást vásárolt. Figyelmét a kor tudományos-technikai felfedezései foglalták le, hatalmas könyvtára volt, friss ismereteit cédulákra jegyezte fel és tudományágak szerint sorba rendezte.
1863-ban látott napvilágot és aratott példátlan sikert Öt hét léghajón című regénye, ezt követte gyors egymásutánban a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba.
„A bolond! Úgy tett, mint minden hozzá hasonló játékos: a jelenben is érvényesnek tartotta azt, ami csak a múltra érvényes. Ahelyett, hogy azt mondta volna: „Szerencsém volt” – és ez igaz is, azt mondta: „Szerencsém van” – ez viszont már nem áll! És mégis mindazok, akik csak a szerencsére számítanak, így okoskodnak.” (Jules Verne: Sándor Mátyás)
Verne tőzsdei munkáját feladva végleg az írásnak szentelte magát, háza valóságos írói üzemmé változott. 1870-ben Amiens-ben telepedett le, ahol városi tanácsos is volt, itt írta 1885-ben a Sándor Mátyást is, melyet Dumas hatására írt. Sándor Mátyásnak és két hős lelkű barátjának összeesküvésével Verne a magyar szabadságharcnak állított emléket, a szinte emberfeletti hatalmú, titokzatos igazságtevő Antekirtt orvos alakjában pedig talán legvonzóbb és legemberibb regényhősét alkotta meg. A kalandos, mozgalmas, romantikus színekben villódzó történet, melynek során az aljas árulók és cinkosaik elnyerik méltó büntetésüket, a jó ügy támogatói pedig jutalmukat, mindvégig izgalomban tartja az olvasót.
1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját, 1892-ben megkapta a Becsületrendet. 1886-ban elmebeteg unokaöccse két lövéssel megsebesítette a lábát, ettől kezdve egészsége egyre romlott. Szülei, majd szeretett öccse halála után kedélyállapota elkomorult, szemét hályog támadta meg, utolsó éveiben már alig látott, Michel fia segített neki az írásban és a művek gondozásában. 77 éves korában, 1905. március 24-én halt meg Amiens-ben.
Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után, Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Hosszú évtizedeken keresztül ifjú és kevésbé ifjú olvasók nemzedékei olvasták rongyosra a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, a Kétévi vakáció köteteit, melyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült.
Munkáiban száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ, ezek közül hetven már megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm. Ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is megjósolta: a környezetszennyezést, egyes állatfajok tömeges kipusztítását, a nagyvárosi szmogot és az olajfoltos tengereket.
