V. Keresztély dán király udvari csillagásza, a koppenhágai egyetem matematika professzora, Olaf Christensen Römer dán csillagász, a fény sebességének meghatározója 370 éve született.
Olaf (Ole) Christensen Römer dán csillagász, a fény sebességének meghatározója 370 éve, 1644. szeptember 25-én született a dániai Aarhusban. A koppenhágai egyetemen tanult asztronómiát, 1671-ben részt vett abban a francia expedícióban, amely a nagy dán csillagász, Tycho Brahe (1546-1601) 100 évvel korábbi obszervatóriumának pontos helyét próbálta meghatározni a dán partokhoz közeli Hven szigetén (ma Ven néven Svédországhoz tartozik), hogy újraszámíthassák Brahe megfigyeléseit. A tehetséges fiatalember az expedícióval tért vissza Párizsba, ahol pályája üstökösként ívelt felfelé. A Francia Akadémia tagja, Lajos királyi herceg nevelője lett, valamint részt vett a fényűző versailles-i palota tervezésében.
1676-ban a Jupiter holdjainak fogyatkozását vizsgálta, a keringési idő ismert volt, ezért pontosan ki lehetett számítani azt a pillanatot, amikor a Jupiter eltakarja őket. Römer meglepetésére azonban ez rendszeresen a vártnál kicsit előbb következett be, ha a Föld közelebb, illetve később, ha távolabb volt a bolygótól. Az eltérésből azt a következtetést vonta le, hogy a fénynek van terjedési sebessége, és az mérhető. Az Ió nevű hold mozgása alapján azonban a valós értéknél (299 792 kilométer másodpercenként) kevesebbet számított, mintegy 227 000 km/másodpercet.
Römert 1681-ben hazahívták, V. Keresztély dán király udvari csillagásza, a koppenhágai egyetem matematika professzora lett. Jelentős szerepet játszott a dán közéletben, volt a pénzverde felügyelője, a kikötőkel és a közutakkal foglalkozó bizottság vezetője, ő érte el a Gergely-naptár bevezetését hazájában és Norvégiában, s nevéhez fűződik az első egységes súly- és mértékrendszer meghonosítása az országban.
1705-ben Koppenhága polgármesterévé választották, ebbéli minőségében egységes építési szabályozást vezetett be, újraköveztette az utcákat és bevezette a közvilágítást. Több csillagászati műszert talált fel és ő dolgozta ki azt a hőmérsékleti skálát, amelyet később Fahrenheit tökéletesített.
Elismert és megbecsült emberként halt meg 1710. szeptember 19-én Koppenhágában.
