2017. szeptember 22.  Péntek
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 22.  Péntek   Móric
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A Pesti Vigadó tervezője című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A Pesti Vigadó tervezője

Szerző: / 2014. július 25. péntek / Kultúra, Képzőművészet   

Sterio Károly: Feszl Frigyes (Fotó: MNG)A magyar és az európai romantikus építészet egyik legnagyobb mestereként tartják számon, bár munkássága inkább az eklektika áramlatába sorolható. Feszl Frigyes építész, a Pesti Vigadó tervezője 130 éve halt meg.

Feszl Frigyes építész, a pesti Vigadó tervezője 130 éve, 1884. július 25-én halt meg Budapesten. 1821. február 20-án született Pesten. Német eredetű patrícius családból származott, ősei hajósok, nagyapja és apja kőfaragó mester volt. A piaristák középiskolájába járt, majd hároméves céhes képzés után Hild József neves építésznél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, beiratkozott a müncheni képzőművészeti akadémiára, és életre szóló hatást gyakorolt rá a félköríves stílust útjára bocsátó, újító szellemű kortárs bajor építészet. 1841-től bejárta Németországot, Svájcot, Észak-Itáliát és Franciaországot. 1844 körül tért haza, és végleg Pesten telepedett le.

1845-ben az Országház tervezésére kiírt pályázaton I. díjat nyert újszerű, romantikus tervével, amellyel egy csapásra ismertté vált. Bár az Országház nem az ő tervei alapján épült meg, ez mégis jelentős elismerést jelentett. 1847-ben a pesti Német Színház, 1851-ben a Dohány utcai zsinagóga tervpályázatán vett részt, s bár ez utóbbit Ludwig Förster bécsi építész nyerte meg, a templom kupolás szentélye 1858-59-ben Feszl elképzelése szerint épült meg, mert a hitközség összeveszett Försterrel. Feszl tervezte a zsinagóga festését és a kandelábereket is.

Dohány utcai zsinagóga, Budapest (Fotó: Wikipédia)

1851-től Gerster Károly és Kauser Lipót építészekkel társulva több nagy pesti, illetve budai beruházást valósított meg, mint a Nádor utcai Oszvald-ház (1846-51), a Rákóczi úti Glósz-ház (1847), a Budakeszi úti Kochmeister-villa (1852), a vízivárosi Kapucinus-templom és rendház (1852), a Dunagőzhajózási Társaság Duna-parti raktárházai (1856). Az ő munkája volt Zichy Manóné síremléke a Kálvin téri református templomban, az Alagút krisztinavárosi bejáratának kiépítése, a kiskörúti (volt) London és Continental Szálloda, valamint a Lövölde téri nyári színház.

Fő műve az 1859 és 1865 között épült Pesti Vigadó, amely az 1849-ben elpusztult Redoute helyére került. Az első terveket Hild József készítette, de a bírálat után Feszlt bízták meg a munkával. 1865. január 15-én nagy bállal avatták a hazai romantika legegyénibb, egyetemesen is jelentős művét. A könnyed főhomlokzat erőteljes saroklezárások közé került, a gazdag és mozgalmas díszítés kiemeli az épület újszerű tektonikáját. Nagyszabású termei, impozáns lépcsőháza is jelentős értékűek. A homlokzat táncoló alakjait Alexy Károly szobrász, a büfé és a lépcsőház freskóit Lotz Károly, Than Mór és Wagner Sándor festőművészek készítették. Az épület az akkori főváros legfontosabb kulturális, művelődési intézménye lett. Mindezek ellenére az épület nem váltott ki különösebb elismerést, a kritika értetlenül fogadta, Hansen bécsi építész például kikristályosodott csárdásnak nevezte az alkotást.

A méltatlan kritika bántotta, visszavonult és magába zárkózott. Csak a Pest, Buda és Óbuda egyesítésére 1871-ben kiírt városszabályozási tervpályázaton szerepelt, ahol második díjat nyert. Az 1870-es évek második felében több pesti elemi népiskola építése fűződik a nevéhez.

Feszl Frigyest a magyar és az európai romantikus építészet egyik legnagyobb mestereként tartják számon, bár munkássága inkább az eklektika áramlatába sorolható. Sajátos stílusa vegyíti a keleti (mór, bizánci, velencei) formaelemeket a gótizáló formákkal és a magyaros motívumokkal, s mindez valóban romantikus hatást kelt. Ötvösműveket, akvarelleket is alkotott. A fővárosi törvényhatóság tagja, a Magyar Mérnök- és Építészegylet alapító tagja volt. A Vigadó megalkotója hatvanhárom éves korában halt meg.

Pesti Vigadó (Fotó: Thaler Tamás)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek