Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A WWW, azaz a világháló feltalálója című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A WWW, azaz a világháló feltalálója

Szerző: / 2015. június 8. hétfő / Kultúra, Tudományok   

Sir Timothy John Berners-Lee , a világháló feltalálója (Fotó: Wikipédia) „Jó helyen voltam, jó időben.” 60 éve született Sir Timothy John Berners-Lee angol szoftvermérnök, a világháló feltalálója, aki találmányáért semmiféle jogdíjra nem tart igényt.

1955. június 8-án született Londonban. Oxfordban tanult fizikát, majd szoftvermérnök lett. 1980-ban féléves szerződéssel a CERN-ben (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) dolgozott. Ekkor tervezett először a hipertexten alapuló információmegosztó rendszert, amelynek prototípusát is létrehozta Enquire néven. 1984-ben munkatársként tért vissza a CERN-be, ahol 1989 elején azt a feladatot kapja, hogy hozzon létre az interneten elérhető információkat egységesen kezelni képes rendszert.

„Kockázatos, de izgalmas”

Előterjesztést adott be főnökének, Mike Sendallnak, aki tervére a „Kockázatos, de izgalmas” megjegyzést írta, és hagyta dolgozni. Ebből született a World Wide Web, azaz a világháló, amely a hipertext és az internet eszközeinek összeházasításával jött létre, és az információk kényelmes elérését, valamint globális megosztását egyaránt lehetővé tette. (Az internet és a világháló kifejezést a köznyelvben gyakran szinonimaként használják. Az internet azonban más kommunikációs lehetőségeket is kínál, például az elektronikus levelezést, amely nem feltétlenül kapcsolódik a világhálóhoz.)

1990-ben a fejlesztéshez csatlakozott Robert Cailliau francia kutató is, akivel létrehozták az első webböngészőt és webszervert. A világ első website-ja 1991. augusztus 6-án, a http://info.cern.ch címen vált elérhetővé. Ez a szerver tartalmazta a világháló koncepciójával, a böngészők használatával és a webszerver létrehozásával kapcsolatos információkat.

Az első magyarországi előadást a webről Tim Berners-Lee egy magyar kutatóval (Turchányi Géza) tartotta a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság debreceni konferenciáján 1992-ben. Pár héten belül webes próbaszolgáltatást indítottak a KFKI internet klub tagjai, 1993 decemberében a Budapesti Műszaki Egyetemen Márai Tamás új webszervert és mozgalmat indított el. 1994-ben Berners-Lee a neves bostoni műszaki egyetemen (Massachusetts Institute of Technology) megalapította a W3 Consortiumot, amelyet azóta is vezet. 2004 végén professzori állást fogadott el az Egyesült Királyság Southamptoni Egyetemén, ahol a szemantikus web fejlesztésén is dolgozott.

2004-ben az angol királynőtől lovagi címet kapott, 2013-ban első alkalommal neki ítélték oda az Erzsébet királynőről elnevezett díjat, a technika és a műszaki tudományok kitüntetését. Sir Timothy John „Tim” Berners-Lee szerény ember, találmányáért semmiféle jogdíjra nem tart igényt, azt mondja: „Jó helyen voltam, jó időben.”

2014 márciusában a The Guardian című brit napilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy globális internetes „Magna Carta” megalkotását kezdeményezi a felhasználók védelmére. Kijelentette, hogy a világháló egyre nagyobb mértékben ki van téve a kormányzati és a vállalati szféra támadásainak és befolyásának, ezért új szabályok kellenek a rendszer nyílt, semleges jellegének megőrzése érdekében.

A tudós az amerikai és brit hírszerző ügynökségek civil állampolgárokat is érintő megfigyelési tevékenységének szókimondó bírálója, különösen azóta, hogy Edward Snowden, a CIA és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársa adatokat hozott nyilvánosságra a megfigyelésekről. Sir Tim szerint a jogi háttér jelentős része felülvizsgálatra szorul, mert a jelenlegi törvényi felépítményt nem arra tervezték, hogy megvédje az egyének mindennapi kommunikációját és általában véve a „mindennapi demokráciát”.
2014-ben már több mint 1 milliárd honlap működött a világban, az elsőt Tim Berners-Lee alkotta.

Sir Timothy John Berners-Lee , a világháló feltalálója (Fotó: Listal.com)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek