„A légzés határozza meg a költészetet ősidők óta, amióta a verseket szavalják, éneklik.” 90 éve született Allen Ginsberg amerikai költő, a „beatnemzedék pápája”, a „szabad szerelem Buddhája”, a „hippik apja”.
„A légzés határozza meg a költészetet ősidők óta, amióta a verseket szavalják, éneklik. A költőket is ez segíti, mert amikor egy költő verset ír, akkor lélegzésére kell figyelnie, ez adja sorainak lüktetését, a szüneteket, a verslábakat. A lélegzés az, amely egyesíti a lélek cselekvését a test mozgásával. Ez a Mantra-filozófia lényege.”
Irwin Allen Ginsberg 1926. június 3-án született Newarkban. Apja, Louis Ginsberg angoltanár és költő, anyja, az Oroszországból az első világháború előtt kivándorolt Naomi Levy gyógypedagógus és a kommunista mozgalom lelkes híve volt, aki fiait gyakran magával vitte különböző gyűlésekre. Naomit epilepszia és paranoia gyötörte, 1941-ben elmegyógyintézetbe került, elektrosokkot kapott, homloklebeny-műtétet hajtottak végre rajta, teljesen eltompulva halt meg 1956-ban. Ginsberg egyik legismertebb műve, a megrázó erejű Kaddis című elégia neki állított emléket.
Kamaszéveiben Ginsberg leveleket küldözgetett a The New York Times-nak, amelyekben aktuális politikai kérdésekről, a II. világháborúról és a munkások jogairól fejtette ki nézeteit. Középiskolásként az irodalom érdekelte elsősorban, Walt Whitman volt vezérlő csillaga. A középiskola elvégzése után a Columbia Egyetemre iratkozott be előbb jogra, majd irodalomra, ahol többek között a neves irodalomtörténész, kritikus Lionel Trilling tanítványa volt. Diplomát soha nem szerzett, viszont az egyetemi évek alatt került barátságba (és szoros testi kapcsolatba) a későbbi beatmozgalom legendássá vált alakjaival, Burroughs-szal és Kerouackal, akikkel együtt élvezte a kábítószer, a szabad szerelem, az alkotás gyönyöreit.
1948-ban drogos hallucinációban William Blake hangját hallotta, amint a napraforgóról verselt, s ez indította el a költői pályán. Kezdetben a hagyományos, klasszikus verselést választotta, később sorai egyre áradóbbakká váltak, verselése egyre spontánabb lett. 1949-ben orgazdaság vádjával letartóztatták, de végül vádalkuval börtön helyett pszichiátriai kezelésre kötelezték. Itt ismerte meg az ifjú írót, Carl Solomont, akinek később az Üvöltés című versét ajánlotta.
ALLEN GINSBERG: ÜVÖLTÉS
Carl Solomonért
(részlet)
I
Láttam nemzedékem legjobb elméit az őrület romjaiban, hisztérikusan
lemeztelenedett éhezőket,
a néger utcákon vonszolva magukat hajnalban egy mérges belövés tűjét
áhítozva
angyalfejű hipstereket égve az éjszaka gépezetében a csillagos dinamóhoz
fűződő hajdani égi kapcsolatért,
kik nyomorúság és rongyok és üres tekintetű, intelligens pofájú cigarettá
zás a lassú dzsessz városainak csúcsain átlebegő hidegfolyóvizes
lakások természetfölötti sötétjében,
kik lemeztelenítették agyvelejüket az Ég előtt a Földfeletti alatt és megvi
lágosult lélekkel mohamedán angyalokat láttak a bérházak tetején
tántorogni,
(Ford.: Orbán Ottó)
Szabadulása után Mexikóba utazott, ahol különféle drogokkal kísérletezett, majd 1955-ben San Franciscóba költözött, ahol piackutatóként is dolgozott. Itt ismerte meg élete nagy szerelmét, a fiatal modell Peter Orlovskyt, akivel haláláig együtt élt, igaz, számos alkalmi szeretője is volt. San Fransisco bohémnegyedének egyik üzletében olvasta fel először Ginsberg az Üvöltést, amely az alkalmi közönség körében viharos sikert aratott. Ferlinghetti, a City Lights Könyvkiadó vezetője azonnal el is kérte a kéziratot, s 1956 májusában meg is jelent az Üvöltést és egyéb verseket tartalmazó kötet. A hatóság azonnal lecsapott, obszcenitással és trágársággal vádolták a valóban nyers és szokatlanul szókimondó művet, ám 1957-ben a bíróság kimondta, hogy az Üvöltésben olvasható durva részleteket ellensúlyozza a költemény szociális értéke.
Az új költészet alapműve milliókhoz jutott el, s miközben megkezdte világhódító útját, maga a szerző is útnak indult. Orlovskyval előbb Párizsban töltöttek hosszabb időt, majd rövid New York-i tartózkodás után Dél-Amerikát, Európát, Marokkót, Indiát és Japánt kóborolták be.
Ginsberg 1965-ben hírlapi tudósítóként Kubába utazott, ám mivel meglehetősen nyíltan bírálta a drogellenes törvényt, a homoszexuálisok elnyomását és üldözését, hamarosan kitoloncolták. Nem járt jobban Csehszlovákiában sem, ahol hatalmas tömeg előtt szavalta a Május királyát, de a hatóságok itt is távozásra kényszerítették a laza erkölcsűnek tartott költőt .
A hatvanas évek elejétől belevetette magát a hippimozgalomba (tőle származik a „flower power” jelszó is), ekkor már maga is komolyan foglalkozott a meditációval, a Zen buddhizmussal, az erőszakmentes élet megvalósításával, s szerepe volt a vietnami háború elleni tiltakozás megszervezésében, a chicagói Grant Park-i tüntetésen, amit a rendőrök szétvertek, az elsők között menetelt.
ALLEN GINSBERG: MALEST CORNIFICI TUO CATULLO
Malest Cornifici Tuo Catullo
Boldog vagyok, Kerouac, őrült Allen barátod
végre célhoz ért: talált egy új cicust,
és látomásom az öröklét fiújáról
San Francisco utcáin járkál daliásan,
és találkozik velem a kajáldák pultja előtt,
és szeret engem. Ó ne mondd, hogy undorító alak vagyok!
Dühös vagy rám. A sok szeretőm miatt?
Nehéz szart enni látomások nélkül,
és ha szemüket vetik rám, az maga a Menny.
(San Francisco, 1955)
(Ford.: Orbán Ottó)
1971-ben találkozott a tibeti származású buddhista meditációs mesterrel, Csögyam Trungpa Rinpócséval, aki az elkövetkező években legfőbb szellemi guruja lett, segítségével sikerült létrehozni a boulderi Naropa Intézetet, ahol Ginsberg is tartott költői stúdiumokat. Közben fáradhatatlanul járta az országot és a külföldet , előadó- és felolvasóestjei sokszor nem kis botrányt kavartak. Elmaradhatatlan hordozható harmóniumával, amit állítólag egy benáreszi piacon szerzett be potom összegért, kísérte áradó ritmikájú, képekben, látomásokban tobzódó verseit, amelyeket sokszor üvöltve adott elő, majd többnyire meztelenre vetkőzött, ilyenkor rendszerint rendőrök vezették el. Megnyilvánulásaira lehetetlen volt nem figyelni, s noha komikusnak tűnő előadásai sokakat megbotránkoztattak, számosan támogatták, amikor az emberi jogok, különösen a melegek jogai, a szólásszabadság teljesebbé tétele érdekében, a drogfogyasztás korlátozása ellen szólalt fel. Csípős nyelvű kirohanásaiban nem kímélte a politikusokat sem, az igazságtalan kormányzati intézkedések, az Egyesült Államok külpolitikája ellen is felemelte szavát.
Nyers és szókimondó költészetét egyre inkább elfogadták, s a The Fall of America (Amerika bukása) című kötetét 1974-ben Nemzeti Könyvdíjjal jutalmazták, 1986-ban pedig a sztrugai költőfesztiválon Arany Koszorút kapott.
Magyarországon először 1980-ban járt a magyar PEN Klub meghívására, majd 1993-ban ismét visszatért. Magyarul négy kötete is megjelent (Nagyáruház Kaliforniában, A leples bitang, Május királya, Halál Van Gogh fülére), fordítói között Eörsi István és Orbán Ottó nevét kell kiemelni.
A „beatnemzedék pápája”, a „szabad szerelem Buddhája”, a „hippik apja” New York-i otthonában halt meg májrákban 1997. április 5-én.
