„Nagyon óvatosan bánok a kérdésekkel: túlságosan hasonlítanak az ítélkezésre.” 130 éve, 1894. december 3-án halt meg a csendes-óceáni Szamoán Robert Louis Stevenson skót regényíró, esszéista, költő, A kincses sziget, a Dr. Jekyll és Mr. Hyde és más népszerű könyvek szerzője.
Robert Louis Stevenson Edinburgh-ban született 1850. november 13-án. Gyerekkorában tbc-s lett, és hosszú ideig ágyhoz volt kötve. Mivel olvasni még nem tudott, különböző kalandos történetek kitalálásával szórakoztatta magát, amelyek közül néhányat anyjának is lediktált. Apja jónevű mérnök volt, aki fiát is erre a pályára szánta, de ő végül az edinburghi egyetem jogi karán kötött ki.
A kezdetektől az irodalom érdekelte, és már egyetemistaként cikkei jelentek meg a The Edinburgh University Magazine és a The Portfolio című lapokban. Az ügyvédi vizsga 1875-ös letétele után Franciaországba utazott, ahol beleszeretett a férjezett, kétgyermekes amerikai Fanny Van de Grift Osbourne-ba. 1879-ben Kaliforniába mentek, ahol az asszonynak évek múlva sikerült elválnia férjétől, s 1883-ban összeházasodtak.
Egészségi állapotának időnkénti rosszabbodása miatt Stevenson sokat utazott, kereste a gyógyulásához leginkább megfelelő klímát. Hazai, európai és amerikai útiélményeit több könyvben is megörökítette. 1881-ben a svájci Davosban töltött hosszabb időt, ekkor írta mindmáig talán legolvasottabb regényét, az ifjúsági irodalom egyik klasszikusát, A kincses szigetet.
„A göngyölegből egy sziget kézzel rajzolt térképe hullott ki, szélességi és hosszúsági fokokkal, mélységmérési adatokkal, kikötőhelyekkel, magaslatok, tengerszorosok és öblök pontos megjelölésével, és minden más egyéb olyan részlettel, ami ahhoz szükséges, hogy partjain a hajó biztonsággal horgonyt vethessen. A sziget nagyjából kilenc mérföld hosszú és öt mérföld széles lehetett, olyan alakú, mint a két hátsó lábán álló óriás sárkánygyík. Két természetadta kikötője is volt, a közepe táján levő bérc pedig a „Messzelátó” nevet kapta. Még több, későbbi időből származó bejegyzés is látszott az igencsak avíttas térképen, de mindenekfölött három, vörös tintával rajzolt kereszt: kettő a sziget északi részén, egy délnyugaton. Az utóbbi mellett ugyanazzal a vörös tintával és apró betűs tiszta írással, amely annyira elütött a Kapitány gyermeteg ákombákomjától, ezeket a szavakat olvastuk: „A kincs java itt rejlik.”” (Robert Louis Stevenson: A kincses sziget)
1882 őszén Dél-Franciaországban, Hyeres-ben telepedett le, s megírta a magyarul Gyermekkert címmel megjelent verseskötetét, melynek költeményei – Milne költészetéhez hasonlóan – felnőtt szemszögből próbálják felidézni a gyermekkor érzéseit és benyomásait. Hyeres-ben kezdte írni romantikus történelmi kalandregényét is, A fekete nyíl címmel. Ehhez hasonlóan több más regénye ugyancsak szorosan kapcsolódik a skót és az angol történelem találkozási pontjaihoz, mint pl. az Emberrablók vagy az 1745-ös Stuart-párti felkelés eseményeit feldolgozó, A ballantraei földesúr című könyve.
Egy fenyegető kolerajárvány miatt 1885-ben Stevenson családjával az angliai Bournemouthba utazott. Itt kötött barátságot Henry James-szel, a neves amerikai íróval, aki nagyra értékelte Stevenson tehetségét, mert Flaubert formai igényességének és Dumas zseniális meseszövésének találkozását vélte felfedezni írásművészetében. Bournemouthban az író állapota rosszabbodott, egyre gyakoribbá váltak lázrohamai.
Az egyik ilyen rohamot követő lázálomban született meg benne Dr. Jekyll és Mr. Hyde alakja. Azonnal le is jegyezte történetüket, hihetetlen intenzitással tíz hét alatt megírta a regényt. Az izgalmasan misztikus, olykor hátborzongató mű, amely egy önmagán kísérletező orvos történetében az egyén erkölcsi kettősségének biológiai-pszichológiai problémáit elemzi, páratlan sikert aratott: 1886-ban néhány hónap alatt 40 ezer példányban kelt el Angliában. Később több filmes és színpadi feldolgozás is készült belőle.
„„Édes Utterson barátom, mikor ez az írás kezébe kerül, én már eltűntem; hogy milyen körülmények között, azt nem Láthatom előre, de ösztönöm és rettentő helyzetem minden körülménye azt mondja, hogy a vég bizonyos, és közel van.
Olvassa el először is Lanyon elbeszélését, amit ígérete szerint az ön kezéhez juttatott, és ha többet akar megtudni, olvassa el az én vallomásomat.
Méltatlan és szerencsétlen barátja
Henry Jekyll.”” (Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete)
1887-ben Stevenson Amerikába utazott. Egy ideig a Scribner’s magazin számára írt esszéket, majd 1888-ban családjával kibérelt egy vitorlást, amellyel a déltengeri szigeteket látogatták sorra.
Hosszabb időt töltöttek Ausztráliában, majd 1890 októberében Szamoára költöztek, ahol az író végre megtalálta a számára megfelelő klímát és körülményeket. Itt lankadatlan szorgalommal dolgozott több regényen is egyszerre, de A hermistone-i bukógát és a St. Ives című munkáit már nem tudta befejezni. 1894. december 3-án vailimai otthonában halt meg, halálát végül nem az oly sok szenvedéssel járó tüdőbaj, hanem agyvérzés okozta.
Robert Louis Stevenson a kalandregény irodalmi szintű művelője volt, bár megítélése sokáig ingadozott: hol túlzottan modorosnak, hol utánzónak tartották, hol „csak” ifjúsági írónak. A múlt század második felétől azonban egyre inkább felismerték értékeit, és rejtélyekben, hajótörésekben bővelkedő, de kitűnő lélektani elemzésekben is gazdag kalandregényeit szinte a világ minden nyelvére lefordították már.
