Az amerikai Bob Dylan a rocktörténelem kivételes egyénisége. Az énekes, zeneszerző, szövegíró, gitáros és szájharmonikás május 24-én ünnepli hetvenötödik születésnapját.
Bob Dylan – született Robert Zimmerman – a legendás folkénekes, Woody Guthrie hatására kezdte önmagát és az igazságot keresni. Új nevet vett fel az angol Dylan Thomas költő tiszteletére, otthagyta az egyetemet és egy szál gitárral New York bohém negyedében kezdett zenélni.
Első lemeze 1961-ben jelent meg, a társadalmi igazságtalanságok ellen tiltakozó dalai – Blowin’ In The Wind, The Times They Are A-Changin’, Masters of War – egy nemzedék himnuszai lettek, némelyik még Magyarországra is átcsusszant az akkor még igen szoros ideológiai hálón. Élete talán legtermékenyebb és legnagyobb hatású néhány éve alatt társa a mozgalomban, a zenében és a magánéletben is Joan Baez volt.
Az időkkel aztán Dylan is változott: amikor az 1965-ös newporti folkfesztiválon néhány számot elektromos gitáron adott elő, rajongói majdnem meglincselték, sokan kiábrándultak az „árulóból”. Pedig Dylan később is dalba foglalta, ami az embereket foglalkoztatta, csak nem olyan harcosan-karcosan, mint korábban.
Egy feltörekvő kanadai együttest vett maga mellé, s a Band társaságában az amerikai rockzenét is megújította, mindjárt az 1966-os Like A Rolling Stone klasszikus darab lett, miként a Blond on Blone és a Basement Tapes című album is. Az év nyarán motorbaleset érte, s csak másfél év múlva lépett ismét színpadra.
A csalódott, kicsit fásult Dylan dalai ekkor már kevésbé voltak politikusak, még színtiszta country albumot is készített. Életének mélypontján a kritika csépelte, felesége otthagyta, filmje megbukott. A hetvenes évek végétől talált újra magára, s megtalálta a vallást is, a közönség ezután ha nem is a régi, de egy kitűnő Bob Dylant láthatott-hallhatott a lemezeken, koncerteken.
Pályafutásának 30. évfordulóját hatalmas bulival ünnepelték zenésztársai, akik mind az ő dalait énekelték. 1997-ben életveszélyes szívfertőzéssel került kórházba, de még abban az évben művészileg is feltámadt, három Grammy-díjat kapott Time Out of Mind című albumáért. Összesen mintegy három tucat stúdióalbuma (az utolsó 2009-ben) és tucatnyi élő lemeze jelent meg, s immár hivatalosan is hozzáférhetőek kalózlemezei.
Az évtizedek alatt szinte minden stílus felbukkant zenéjében: blues, folk, pop, jazz, swing, gospel és rockabilly elemek egyaránt felfedezhetők. Legnagyobb fegyvere mégis a szavakban rejlik: „A rock’n’roll zene lényege számomra, hogy ezt a dolgot nem lehet félvállról véve csinálni. Ezt már akkor tudtam, amikor amerikai folkzenével kezdtem foglalkozni, hiszen az egy komolyabb műfajnak számított. A dalok csordultig tele vannak igazi, mély hangulatokkal: kétségbeeséssel, szomorúsággal, vagy éppen a diadal és az eltökéltség érzésével.”
Grammy-díjai, Oscar-díja, lemezeinek sikere, számainak töméntelen átdolgozása mind azt bizonyítja: a folk és a rock igazi állócsillagáról van szó. Versszövegei költeményként is olvashatók, munkásságát komoly egyetemeken tanítják, sőt neve időről időre – a „hivatásos” irodalmi tekintélyek legnagyobb felháborodására – az irodalmi Nobel-díj kapcsán is szóba kerül.
Dylan természetesen a rock halhatatlanja, a Time magazin beválasztotta az elmúlt évszázad száz legjelesebb amerikai személyisége közé, egy másik voksolás szerint Like A Rolling Stone című dala volt az, amely leginkább „megváltoztatta a világot”. 2007-ben I’m not there – Bob Dylan életei címmel film készült róla, amelyben élete különböző szakaszaiban hét színész – köztük Cate Blanchett színésznő – bújt a bőrébe. Idén, fél évszázaddal pályafutásának kezdete után Kínában is turnézhatott, igaz a cenzorok kihúzták a műsorból a politikai töltetű dalokat. Magyarországon 1991-ben és 2003-ban lépett fel, rajongói számára feledhetetlen este volt mindkettő.
Bob Dylan kétséget kizáróan egyike minden idők legnagyobb hatású dalszerzőinek. A kortárs zene igazi zsenije ő, egy költő gitárral a kezében, aki zenéjével és dalszövegeivel művészek és átlagemberek tömegeire volt hatással, sőt: sokak szerint új értelmet adott a könnyűzenének. Pályafutása kezdetén Dylan egészen új hangot hozott a zenébe, és ezzel egyszer és mindenkorra megváltoztatta a rock and roll zenét.
