2017. július 24.  Hétfő
Szitálás, gyenge eső 22 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. július 24.  Hétfő   Kinga, Kincső
Szitálás, gyenge eső 22 °C Szitálás, gyenge eső

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Gonda János 85 című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Gonda János 85

Szerző: / 2017. január 11. szerda / Kultúra, Zenevilág   

Gonda János Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész (Fotó: jegy.hu) Január 11-én lett 85 éves Gonda János Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, a magyar dzsesszoktatás egyik legjelentősebb alakja, akinek egész életútja összefonódott a dzsessz műfajának hazai történetével.

1932. január 11-én született Gonda János Széchenyi-, Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, főiskolai tanár. Gonda János korán kezdett zongorázni, és nem csak klasszikus darabokat játszott, hanem tizenévesként már rögtönzött hangszerén. A Zeneakadémia ösztöndíjas diákjaként titokban hallgatta az Amerikai Hangja rádió adását, az ott sugárzott dzsessz-számokat. Az improvizáció iránti érdeklődését tanára, Bárdos Lajos zeneszerző erősítette meg. Zenetudományi, majd zongoraművészi diplomájának megszerzése után a hanglemezgyártó vállalathoz került zenei rendezőnek.

Iskolaalapítóként, tanári, ismeretterjesztő, pedagógiai, zenei-közéleti és szerkesztői tevékenységében mindig azon fáradozott, hogy a dzsesszt a klasszikus zene rangjára emelje. 1965-ben megszervezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakát, ehhez hasonló képzés akkor Közép-Európában egyedül Grazban folyt. A műfaj elismerésével a tanszak 1990-ben főiskolai, majd egyetemi szintre emelkedett, nem kis részben Gonda Jánosnak köszönhetően. A dzsessz műfaj későbbi magyar képviselői közül szinte mindenki az ő növendéke volt.

Gonda János Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész (Fotó: prea.hu)Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű dzsesszelméleti- és történeti munka megírása: 1965-ben jelent meg a Jazz – Történet, Elmélet, Gyakorlat című legendás könyve. A mű bővített, átdolgozott kiadása 2004-ben Jazzvilág címmel látott napvilágot, a könyvbemutatót tanítványai “Tanár úr, kérem” címmel dzsesszkoncert keretében ünnepelték meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként. Gonda Mi a jazz? és A rögtönzés című könyve szintén a magyar dzsesszoktatás jelentős művének számít. Intenzíven foglalkozott a kreativitást fejlesztő, alternatív zenepedagógiával, 1993-ban megalapította a tatabányai Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetet, két évtizeden keresztül szerkesztette a Jazz című szaklapot, és ma is tart kurzusokat.

Gonda János nem csak zenetörténészként és tanárként, hanem zongoristaként és zeneszerzőként is elismert. 1962-ben alapította a Qualiton együttest, amellyel elkészítette a Modern Jazz lemezsorozat első albumát. Több formáció tagjaként, szextettjével és szólistaként is koncertezett itthon és külföldön; Ausztráliában több hónapig vendégszerepelt. A dzsessz műfajában született darabjai mellett komponált filmzenét neves rendezők, így Szabó István (Apa, Szerelmesfilm), Máriássy Félix (Karambol), Fábri Zoltán (Nappali sötétség), Sára Sándor (Holnap lesz fácán) művéhez. Írt musicalt, dalokat, színházi kísérőzenét, táncjátékokat (Szarvassá változott fiú, Álmok köntöse, Elcserélt fejek) és szimfonikus dzsesszművet (Ausztráliai Concerto) is.

1972-1984 között a Nemzetközi Jazz Föderáció alelnöke volt, 1990-ben őt választották az újonnan alakult Magyar Jazz Szövetség elnökének, amelynek jelenleg tiszteletbeli elnöke.

A hazai dzsesszélet egyik legmeghatározóbb alakját 1974-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1992), valamint Középkeresztje (2002) kitüntetést, a Szabó Gábor-díjat, a Budapestért Díjat, tavaly a Pernye András-díjat. (Fotóbankunkban az anyaghoz kapcsolódó kép található.)

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek