2017. július 24.  Hétfő
Közepesen felhős 23 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 24.  Hétfő   Kinga, Kincső
Közepesen felhős 23 °C Közepesen felhős

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Jane Austen világa

“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Jane Austen világa  
200 éve, 1817. július 18-án hunyt el Jane Austen angol írónő. "Az egyik ember szokásai éppúgy jók, mint a másikéi, de mind a magunkét szeretjük a legjobban."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Grétsy László, a nyelvművelő tudós című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Grétsy László, a nyelvművelő tudós

Szerző: / 2017. február 14. kedd / Kultúra, Irodalom   

“A nyelvművelőnek tudnia kell, hogy a nyelv bölcsebb, mint a nyelvész” –  vallja a 85 éves Grétsy László nyelvész, főiskolai tanár, az anyanyelvápolás ismert személyisége.

“…anyanyelvünk milliónyi érdekessége, titka közül minél többnek a megismertetése és ezáltal magának a nyelvnek, legfőbb nemzetösszetartó erőnknek minden, magyarságát nem szégyenlő, hanem arra inkább büszke honfitársammal való megszerettetése.” 

Grétsy László Budán 1932. február 13-án született, Pestszenterzsébeten nőtt fel. 1950-ben vették fel a budapesti bölcsészkar magyar-történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. Diplomával a zsebében hároméves aspirantúrán vett részt, 1960-ben a szóhasadásról védte meg kandidátusi értekezését. 1954-ben lett az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd főmunkatársa. 1971-ben Lőrincze Lajos utódaként átvette a magyar nyelvi osztály vezetését. 1987-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a magyar nyelvtudományi tanszék vezetője lett, innen ment nyugdíjba 1998-ban.

Tanári-tudósi tevékenysége mellett számos tisztséget viselt, ezek mindegyike az anyanyelv ápolásával állt kapcsolatban. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96 között elnöke, 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban tiszteletbeli elnökévé. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. Szerkesztője, rovatvezetője volt a Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány, a Szabad Föld című orgánumoknak. Közreműködött számos nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és tv-műsorban. Az Álljunk meg egy szóra című sorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.

“Jó oktató csak az lehet, aki a tudományos munkában is naprakész, aktívan foglalkozik a nyelvtudománnyal. És fordítva: nem lehet a tanítványok serkentő frissessége, új meglátásai, gondolatai nélkül nem elfásulva-elszürkülve, hanem friss szellemmel vizsgálni a szűkebb értelemben vett tudományos kérdéseket.”

Grétsy László számos könyvet írt, szerkesztett. Ma is büszkén tekint 1964-ben megjelent és azóta több tízezer példányban kiadott Szaknyelvi kalauzára, amely az idegen szavakkal zsúfolt szakmák (például a hagyományos mesterségek: a kovács, asztalos, építész, sőt az orvoslás) művelői számára készült nyelvi tanácsadó, ismeretterjesztő, amelyben bemutatja a helyesírás, a szóalkotás, a mondattan legfontosabb kérdéseit, a helyes és a helytelen formákat. Húsznál több – olykor társszerzőkkel készített – tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985), az Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget.

“A nyelvművelőnek tudnia kell, hogy a nyelv bölcsebb, mint a nyelvész. Figyelnie kell a változások irányait, és ha képes megállapítani, hogy közülük melyik számít jónak és melyik rossznak, akkor ki kell jelölnie a cölöpüket”

Grétsy László a komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001) vagy az Anyanyelvi rejtvénytár (2002). Kutatómunkája során mindig arra törekedett, hogy tudományos eredményeit összhangba hozza a valósággal, a gyakorlatban is érvényesüljenek a nyelvhelyesség sajátos szempontjai. Egyik előkészítője volt a 2002 februárjában életbe lépett törvénynek, amely elrendelte, hogy az idegen szavakat és kifejezéseket magyarul is közzé kell tenni a reklámban, a sajtóban.

A TINTA Kiadó gondozásában 2011-ben jelent meg A szavak ösvényein című válogatása. A könyvben szellemes, egyben nyelvészetileg megalapozott választ válaszokat kapunk arra is, hogy mi ​is az a vs.? Jó-e zakót kapni? Nem mind arany, aki költő?! Hányan vannak a hármas ikrek? Forogna-e sírjában a dízelmotor feltalálója? Az írások témáját a Szabad Föld szerkesztőségébe beérkezett olvasói levelek szolgáltatták, melyekre a Tanár Úr az újság hasábjain, az Anyanyelvi őrjárat rovatban válaszolt.

“Mit tagadjam, én, a nyelvész, már gyermekkoromban csodálatosnak érzett anyanyelvemnek mindmáig bámulója és búvára érdekesnek és szórakoztatónak, esetenként még izgalmasnak is tartom az olyanfajta kérdéseket (és a rájuk adható válaszokat), amilyenek pl. a következők. A valamire vagy valakire dühös ember miért mondja azt magáról, hogy pipa vagyok? Mit jelent és honnan ered a régiesnek érződő, de ma is elő-előforduló nemtő szó? Mi fán terem a napjainkban divatos mutyizás mutyi szava? Miért nevezzük a sokat alvó embert álomszuszéknak? Van-e öntisztulás a nyelvben? Miért hallunk néha olyan furcsaságot, hogy „ezt meg kellesz javítani”? Mióta él nyelvünkben, és kell-e nekünk egyáltalán a többek által szörnyszülöttnek tekintett izé szócska? Stb., stb.(Grétsy László: Anyanyelvünk tájai)

A 2014-ben megjelent Anyanyelvi ​séták című kötetben is napvilágot látó cikkek célja anyanyelvünk milliónyi érdekessége, titka közül minél többnek a megismertetése és ezáltal magának a nyelvnek, legfőbb nemzetösszetartó erőnknek minden, magyarságát nem szégyenlő, hanem arra inkább büszke honfitársunkkal való megszerettetése. A szerző, aki azt vallja, hogy ebben a globalizálódó világban legfőbb kötelességeink egyike anyanyelvi hagyományaink őrzése s egyúttal nyelvünk ápolása, sőt korszerűsítése, a mindezekről hasonlóan vélekedő olvasókat hívja hatvan kis fejezetnyi tanulságos, de egyúttal szórakoztató anyanyelvi sétára.

Akik ismerik Grétsy László írásait, főleg azért szeretik, mert élvezetes stílusban megírt, ugyanakkor pedig mindig tudományos megalapozottságú cikkeivel hozzásegíti olvasóit nyelvünk milliónyi érdekességének és titkának megismeréséhez s ezáltal minél nagyobb fokú megszeretéséhez. Íme, néhány téma a sok közül: Mi fán terem a napjainkban divatos mutyizás mutyi szava? Miért nevezzük a sokat alvó embert álomszuszéknak? Van-e öntisztulás a nyelvben? Miért hallunk néha olyan furcsaságot, hogy ezt meg kellesz javítani? Stb., stb. 

Grétsy László munkásságát számos díjjal honorálták, legutóbb 2007-ben Magyar Örökség-díjat kapott.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek