Bach haláláig fájlalta, hogy nem találkozhatott vele, Mozart nagyra becsülte, Beethoven pedig „mindannyiunk mesterének” nevezte. Georg Friedrich Händel barokk zeneszerző, az egyetemes zenetörténet kiemelkedő alakja 255 éve halt meg.
Georg Friedrich Händel német barokk zeneszerző, az egyetemes zenetörténet kiemelkedő alakja 255 éve, 1759. április 14-én halt meg. Bach legnagyobb zeneszerző-kortársa, bár életükben személyesen soha nem találkoztak, Mozart mondta róla, hogy „Händel mindnyájunknál jobban értett a hatáskeltéshez, megoldásai tökéletesek és átütő erejűek, akár a mennykőcsapás”.
1685. február 23-án született Halléban. Bár apja ellenezte, hogy zenével foglalkozzon, ő titokban mégis kedves hangszerén, egy klavikordon gyakorolt a padláson. A tilalmat végül akkor oldották fel, amikor Szász-Weissenfels hercege egyszer hallotta orgonajátékát, és pártfogásába vette. Händel szülei nyomására kezdett jogot tanulni Halléban, egy év után azonban templomi orgonista lett.
1704-ben a hamburgi opera zenekarába szerződött hegedűsnek, s megírta első operáját. Húszéves volt, amikor az Almirát bemutatták. A provinciális német környezetben csalódva 1706-ban Itáliába ment, ahol továbbfejlesztette tudását az opera területén, megismerkedett Vivaldival és Scarlattival, és egy év alatt félszáznál több művet komponált. Scarlatti egy ízben „zenei párviadalra” hívta ki: a csembalóverseny nem hozott döntést. Amikor azonban az orgonajátékra került sor, Scarlatti – miután meghallotta a mesteri improvizációkat – önként legyőzöttnek nyilvánította magát.
1710-ben a hannoveri választófejedelem udvari zeneszerzője lett, két év múlva Londonba költözött, ahol kiteljesedett alkotó, szervező és pedagógiai munkássága. Előbb Anna királynő fogadta kegyeibe, aki évjáradékot folyósított neki, nem sokkal később korábbi patrónusa, a hannoveri herceg lépett a brit trónra I. György néven. Az ő felkérésére írta egyik legnépszerűbb művét, a Vízizenét, amelyet egy Temzén rendezett királyi hajókázáson mutattak be 1717-ben.
Händel Londonban élt élete végéig, 1726-ban brit alattvaló és a Royal Chapel zeneszerzője lett. 1727-ben II. György trónra lépésekor négy anthemet írt, ezek közül a Zadok, a pap azóta is minden brit uralkodó megkoronázáskor felcsendül. A zeneszerző oktatással is foglalkozott az udvarban, így például ő vezette be a muzsika rejtelmeibe II. György leányait. 1719-től a londoni olasz opera mutatta be kompozícióit, de riválisai konkurens társulatot alapítottak, és versenytársként Londonba csábították Gluckot, aki azonban élete végéig Händel csodálója maradt.
Händel megpróbálkozott saját operaház nyitásával is, de a műfaj hanyatlásnak indult, mert az angolok erkölcstelennek tartották az énekeseket. Csaknem félszáz operát komponált, köztük az Orlandót, amelynek egyik érdekessége, hogy ebben hallható a zeneirodalom egyik leghíresebb őrülési jelenete. Az opera műfajától a főként bibliai tárgyú oratórium felé fordult, amelyben a korabeli közönség az erkölcs támaszát látta, Izraellel, Isten választott népével a brit impériumot azonosították. Oratóriumai valódi zenedrámák, akár színpadon is előadhatóak; a leghíresebb a Saul, a Júdás Makkabeus, az Izrael Egyiptomban és a Messiás, amelynek Halleluja című kórusát azóta is hagyományosan felállva hallgatja a brit közönség.
Händel igen népszerű volt Angliában, zenéjét a nemzeti karakter tükrének nevezték. Élete végén gyengülő látása akadályozta a munkában, végül meg is vakult (érdekesség, hogy szemét ugyanaz az orvos műtötte, aki Johann Sebastian Bachét). 1759. április 14-én halt meg Londonban, a Westminster apátságban, Anglia nemzeti panteonjában temették el. A politikától távol tartotta magát, sokat jótékonykodott, szerette az italt és a jó ételeket, és soha nem házasodott meg.
Már életében klasszikussá vált, művei az angol kultúra részei lettek, de a németek is nemzeti zeneszerzőként tartják számon. Bach haláláig fájlalta, hogy nem találkozhatott vele, Mozart is nagyra becsülte, Beethoven pedig „mindannyiunk mesterének, a legnagyobb zeneszerzőnek” nevezte. Szülővárosában évente zenei fesztivált rendeznek, művészetének népszerűsítésére világszerte több szervezet alakult, köztük a Magyar Händel Társaság, amely 2009 óta működik.
