2017. szeptember 22.  Péntek
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 22.  Péntek   Móric
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Isaac Asimov fantasztikus világa című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Isaac Asimov fantasztikus világa

Szerző: / 2015. január 2. péntek / Kultúra, Irodalom   

Isaac Asimov “A humor is a valóságtól való visszahúzódás egyik formája.” Kiváló humora volt, számtalan szellemes írással is megörvendeztette olvasóit, a sci-fi mellett különböző témákban tudományos ismeretterjesztési céllal számos könyvet, tanulmányt publikált. Isaac Asimov 95 éves lenne.

“Legtöbbször éppen a legkézenfekvőbb dolgokat nem vesszük észre. Azt tartja a mondás: „Szembeszökő, mint az orrod az arcod közepén.” Ám mennyit vagy képes látni az orrodból, hacsak tükröt nem tart eléd valaki?” (Isaac Asimov: Én, a robot)

Isaac Asimov orosz származású amerikai író, biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője 95 éve, 1920. január 2-án született. Petrovicsiben látta meg a napvilágot, hároméves volt, amikor szülei kivándoroltak a Szovjetunióból, és az Egyesült Államokban, New Yorkban telepedtek le. A tudományos-fantasztikus irodalom lelkes olvasójaként 18 évesen megírta első novelláját. A Columbia Egyetemen vegyészi diplomát, majd 1948-ban doktorátust szerzett.

Isaac Asimov (fotó: Biography.com)1941-ben jelent meg Leszáll az éj című elbeszélése, amelyet azóta is minden idők egyik legjobb tudományos-fantasztikus novellájának tartanak. A Bostoni Egyetemen a rákellenes szérum egyik kutatójaként dolgozott, 1955-től biokémiát oktatott, de az írással nem hagyott fel. 1950-ben kiadták első regényét Kavics az égen címmel, amely hatalmas sikert aratott. Az 1951 és 1953 között született, kiváló logikájú Alapítvány-trilógiája 1966-ban minden idők legjobb tudományos-fantasztikus sorozataként elnyerte a rangos Hugo-díjat (amellyel később négy alkalommal újra kitüntették).

Az először 1950-ben megjelent Én, a robot csemege mindenkinek. A fiataloknak, mert sokáig nem kerülhetett a kezükbe, de csemege az idősebbeknek is, mert a kötetet záró utolsó fejezetet ők sem ismerhették. Hazánkban 1966-ban az illetékesek kényesnek ítélték, s egyszerűen kihagyták. A második kiadásban immár a teljes művet tarthatja kezében az érdeklődő. Az amerikai tudományos-fantasztikus irodalom élő klasszikusa a robottechnika lenyűgöző fejlődéséről mesél. 2058-at írunk. Dr. Susan Calvin, a Robot és Gépember Rt. idős robotpszichológusa idézi fel hosszú pályafutásának legjellemzőbb és legérdekesebb élményeit, eseményeit. A fejlődés lélegzetelállító. Az ember az első, csupán egyetlen feladatra beállított robot megalkotásától eljut odáig, hogy a beszélni is képes, az emberhez megtévesztően hasonlatos szerkezeteket önálló munkával is megbízhatja. Érdekes, fordulatos történetek keretében ismerjük meg a robotot megteremtő és tökéletesítő ember legújabb küzdelmeit.

Kiváló humora volt, számtalan szellemes, vidám írással is megörvendeztette olvasóit, a sci-fi mellett különböző témákban tudományos ismeretterjesztési céllal számos könyvet, tanulmányt publikált, amelyek közül említésre érdemes Shakespeare-kalauza (1970) és az 1976-ban megjelent Asimov a fizikáról című műve.

1977-ben tudományos-fantasztikus magazint alapított Isaac Asimov’s Science Fiction címmel (ma Asimov’s Science Fiction). 1984-ben folytatta az Alapítvány-sorozatot Az Alapítvány pereme című regényével. A hajnal robotjaiban és A Birodalom robotjaiban megkísérelte egybegyúrni az Alapítvány-sorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, és így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre. Életéről és gondolatairól, világszemléletének főbb elemeiről kétkötetes önéletrajzi könyvében számolt be.

Asimov rettegett a repüléstől, de imádta a hajóutakat: rendszeresen utazott a világ legnagyobb hajóján, a Queen Elizabethen, ahol szívesen szórakoztatta utastársait meséléssel. Kiváló és türelmes előadó, ragyogó ismeretterjesztő volt, aki még a címére levélben érkezett kérdéseket is kivétel nélkül megválaszolta. Tagja, egy ideig alelnöke volt a világ legmagasabb IQ-val rendelkező embereit tömörítő Mensa egyesületnek, de nagyobb kedvvel látta el az Amerikai Humanista Társaság elnöki tisztségét. Műveinek számát 500 fölöttire becsülik, nem egy közülük 12-23 kiadást is megért.

1992. április 6-án hunyt el, tíz évvel később hozták nyilvánosságra, hogy halálát HIV-vírus okozta, amely 1983-ban bypass műtétje során, vérátömlesztéssel került szervezetébe. Emlékét kisbolygó, a Marson kráter, Brooklynban róla elnevezett iskola őrzi, és évről évre kiosztják a róla elnevezett irodalmi díjakat.

Isaac Asimov (Fotó: Babelio.com)

Isaac Asimov (Fotó: Babelio.com)

 

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.