2017. július 23.  Vasárnap
Gyengén felhős 26 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. július 23.  Vasárnap   Lenke
Gyengén felhős 26 °C Gyengén felhős

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Jane Austen világa

“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Jane Austen világa  
200 éve, 1817. július 18-án hunyt el Jane Austen angol írónő. "Az egyik ember szokásai éppúgy jók, mint a másikéi, de mind a magunkét szeretjük a legjobban."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Isaac Asimov fantasztikus világa című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Isaac Asimov fantasztikus világa

Szerző: / 2015. január 2. péntek / Kultúra, Irodalom   

Isaac Asimov “A humor is a valóságtól való visszahúzódás egyik formája.” Kiváló humora volt, számtalan szellemes írással is megörvendeztette olvasóit, a sci-fi mellett különböző témákban tudományos ismeretterjesztési céllal számos könyvet, tanulmányt publikált. Isaac Asimov 95 éves lenne.

“Legtöbbször éppen a legkézenfekvőbb dolgokat nem vesszük észre. Azt tartja a mondás: „Szembeszökő, mint az orrod az arcod közepén.” Ám mennyit vagy képes látni az orrodból, hacsak tükröt nem tart eléd valaki?” (Isaac Asimov: Én, a robot)

Isaac Asimov orosz származású amerikai író, biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője 95 éve, 1920. január 2-án született. Petrovicsiben látta meg a napvilágot, hároméves volt, amikor szülei kivándoroltak a Szovjetunióból, és az Egyesült Államokban, New Yorkban telepedtek le. A tudományos-fantasztikus irodalom lelkes olvasójaként 18 évesen megírta első novelláját. A Columbia Egyetemen vegyészi diplomát, majd 1948-ban doktorátust szerzett.

Isaac Asimov (fotó: Biography.com)1941-ben jelent meg Leszáll az éj című elbeszélése, amelyet azóta is minden idők egyik legjobb tudományos-fantasztikus novellájának tartanak. A Bostoni Egyetemen a rákellenes szérum egyik kutatójaként dolgozott, 1955-től biokémiát oktatott, de az írással nem hagyott fel. 1950-ben kiadták első regényét Kavics az égen címmel, amely hatalmas sikert aratott. Az 1951 és 1953 között született, kiváló logikájú Alapítvány-trilógiája 1966-ban minden idők legjobb tudományos-fantasztikus sorozataként elnyerte a rangos Hugo-díjat (amellyel később négy alkalommal újra kitüntették).

Az először 1950-ben megjelent Én, a robot csemege mindenkinek. A fiataloknak, mert sokáig nem kerülhetett a kezükbe, de csemege az idősebbeknek is, mert a kötetet záró utolsó fejezetet ők sem ismerhették. Hazánkban 1966-ban az illetékesek kényesnek ítélték, s egyszerűen kihagyták. A második kiadásban immár a teljes művet tarthatja kezében az érdeklődő. Az amerikai tudományos-fantasztikus irodalom élő klasszikusa a robottechnika lenyűgöző fejlődéséről mesél. 2058-at írunk. Dr. Susan Calvin, a Robot és Gépember Rt. idős robotpszichológusa idézi fel hosszú pályafutásának legjellemzőbb és legérdekesebb élményeit, eseményeit. A fejlődés lélegzetelállító. Az ember az első, csupán egyetlen feladatra beállított robot megalkotásától eljut odáig, hogy a beszélni is képes, az emberhez megtévesztően hasonlatos szerkezeteket önálló munkával is megbízhatja. Érdekes, fordulatos történetek keretében ismerjük meg a robotot megteremtő és tökéletesítő ember legújabb küzdelmeit.

Kiváló humora volt, számtalan szellemes, vidám írással is megörvendeztette olvasóit, a sci-fi mellett különböző témákban tudományos ismeretterjesztési céllal számos könyvet, tanulmányt publikált, amelyek közül említésre érdemes Shakespeare-kalauza (1970) és az 1976-ban megjelent Asimov a fizikáról című műve.

1977-ben tudományos-fantasztikus magazint alapított Isaac Asimov’s Science Fiction címmel (ma Asimov’s Science Fiction). 1984-ben folytatta az Alapítvány-sorozatot Az Alapítvány pereme című regényével. A hajnal robotjaiban és A Birodalom robotjaiban megkísérelte egybegyúrni az Alapítvány-sorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, és így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre. Életéről és gondolatairól, világszemléletének főbb elemeiről kétkötetes önéletrajzi könyvében számolt be.

Asimov rettegett a repüléstől, de imádta a hajóutakat: rendszeresen utazott a világ legnagyobb hajóján, a Queen Elizabethen, ahol szívesen szórakoztatta utastársait meséléssel. Kiváló és türelmes előadó, ragyogó ismeretterjesztő volt, aki még a címére levélben érkezett kérdéseket is kivétel nélkül megválaszolta. Tagja, egy ideig alelnöke volt a világ legmagasabb IQ-val rendelkező embereit tömörítő Mensa egyesületnek, de nagyobb kedvvel látta el az Amerikai Humanista Társaság elnöki tisztségét. Műveinek számát 500 fölöttire becsülik, nem egy közülük 12-23 kiadást is megért.

1992. április 6-án hunyt el, tíz évvel később hozták nyilvánosságra, hogy halálát HIV-vírus okozta, amely 1983-ban bypass műtétje során, vérátömlesztéssel került szervezetébe. Emlékét kisbolygó, a Marson kráter, Brooklynban róla elnevezett iskola őrzi, és évről évre kiosztják a róla elnevezett irodalmi díjakat.

Isaac Asimov (Fotó: Babelio.com)

Isaac Asimov (Fotó: Babelio.com)

 

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek