„A tudomány képes megajándékozni a csoda élményével. De az áltudomány is képes ugyanerre” – vallotta Carl Sagan világhírű amerikai csillagász. A népszerű író és közéleti személyiség életét a bolygók keletkezése és a Földön kívüli élet lehetősége tanulmányozásának szentelte.
„Ha felfedeznénk, hogy vannak még intelligens életek rajtunk kívül is, az korszakalkotó változást jelentene az emberiség történetében. Véletlen baleset lenne az ember, vagy csordultig van az univerzum intelligens lényekkel? Életbevágóan fontos ez a kérdés, hogy megérthessük önmagunkat és történelmünket” – fogalmazta meg az őt egész életében foglalkoztató kérdést Carl Sagan.
Számtalan ismeretterjesztő televíziós műsorban szerepelt, és harminc könyvet írt az univerzum és az élet titkairól: nem egy közülük felkerült a bestsellerek listájára. 1978-ban irodalmi Pulitzer-díjat kapott Az Éden sárkányai című könyvéért.
Közvetlen és érdekfeszítő stílusban, közérthető nyelven előadott műsoraival és írásaival kiszabadította a csillagászatot a tudomány elszigetelt elefántcsonttornyából, és a mindennapi emberek látókörébe állította. Egyik-másik televíziós sorozata rendkívüli népszerűségre tett szert, és nézettségét tekintve vetekedett a kedvenc családsorozatokkal és szappanoperákkal. A tizenhárom részből álló Kozmosz című alkotását a világ hatvan országában több mint félmilliárdan látták: az unirverzum keletkezéséről és történetéről szóló sorozat három Emmy-díjban részesült. A tévéműsor alapján írt, azonos című könyve tizenöt héten át állt a The New York Times bestseller listájának az élén.
„Mi vagyunk az első faj, amely kezébe vette saját sorsa irányítását. Első ízben rendelkezünk önmagunk szándékos vagy véletlen elpusztításának a képességével.” (Carl Sagan: Broca agya. A tudomány és a technika dicsérete)
Carl Sagan 1934-ben született New Yorkban. Tanulmányait Chicagóban végezte, majd a Berkeley, Harvard és Stanford Egyetemen tanított. Közben a bolygók felszínének fizikai és kémiai összetételét vizsgálta, és szüntelen kutatta az élet eredetét. Munkássága úttörőnek számít a Földön kívüli élet lehetőségével foglalkozó tudományág, az exobiológia területén.
1968-ban a Cornell Egyetem professzora lett, és megbízták az intézet bolygótani laboratóriumának irányításával is.
„A Föld egyetlen társadalmában sem létezik ma „élethez való jog”, és korábban sem létezett soha. Haszonállatokat tenyésztünk levágásra, elpusztítjuk az erdőket, beszennyezzük a folyókat és a tavakat, míg végül már nem él meg bennük a hal, sportból vadászunk őzre és jávorszarvasra, a prémjéért a leopárdra, a kutyaeledelért a bálnákra, belegabalyítjuk a tátogó és vergődő delfineket a hatalmas tonhalhalászhálóinkba, és agyoncsapjuk a fókakölyköket „a szaporulat szabályozása” céljából. Mindezek az állatok és növények ugyanúgy élőlények, mint mi. Amit sok emberi társadalomban óvnak, az nem az élet általában, hanem az emberi élet.” (Carl Sagan: Az éden sárkányai)
Carl Sagan szaktudását nem egyszer igénybe vette az amerikai űrhivatal, a NASA is: a többi között a Mars felszínén dúló porviharokat és a Vénuszon érvényesülő üvegházhatást tanulmányozta az űrszondák adatai alapján.
Tudományos és ismeretterjesztő tevékenységét számos kitüntetéssel és díjjal ismerték el. Carl Sagan világhírű amerikai csillagász, népszerű író és közéleti személyiség hatvankét éves korában, tüdőgyulladás következtében halt meg.
„A zsarnokok és a diktátorok mindig jól tudták, hogy az írás-olvasás, a műveltség, a könyvek és a sajtó potenciális veszélyt rejtenek. Önálló, sőt lázadó eszméket ültethetnek el alattvalóik fejében. Virginia brit királyi kormányzója 167l-ben ezt írta:
Hálát adok az Úrnak, hogy nincsenek szabad iskolák és nincsenek nyomdák. Remélem, az elkövetkező száz évben sem lesznek. A tanulás engedetlenséget, eretnekséget, szektákat hozott a világnak, a nyomtatás pedig elterjesztette őket és a legjobb kormányzatot is rágalmazza. Isten óvjon mindkettőtől!” (Carl Sagan: Korok és démonok)
