2017. június 24.  Szombat
Közepesen felhős 28 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. június 24.  Szombat   Iván
Közepesen felhős 28 °C Közepesen felhős

Az egykori Beatle: Sir Paul McCartney

20 év Harry Potterrel

Fred Astaire, maga a megelevenedett ritmus

Üldögélj Jane Austennel

Az egykori Beatle: Sir Paul McCartney  
Sir Paul McCartney a Guinness-rekordok szerint minden idők legsikeresebb zeneszerzője és előadóművésze, aki több mint százmillió lemezt és ugyanennyi kislemezt adott el.
20 év Harry Potterrel  
A világ 20 évvel ezelőtt, június 26-án találkozhatott először a varázsló fiúk legnagyobbikával, J. K. Rowling Harry Potterével.
Fred Astaire, maga a megelevenedett ritmus  
Fred Astaire tánccal hivatalosan 72 évesen hagyott fel, de azért hat év múlva még táncra perdült Gene Kelly oldalán - bár szavai szerint ez csak mozgás volt.
Üldögélj Jane Austennel  
Hazájában nem csak fesztiválokkal, könyv- és divatbemutatókkal készülnek Jane Austen halálának 200. évfordulójára.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Ki volt Váradi Hédi? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Ki volt Váradi Hédi?

Szerző: / 2014. szeptember 22. hétfő / Kultúra, Teátrum   

Váradi Hédi (Fotó: szineszkonyvtar.hu)“Azt hiszed, nagy tett kell ahhoz, hogy megmaradj az utókornak. Végtelen és önzetlen szeretet kell hozzá.” Váradi Hédi Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész 85 éves lenne.

Váradi Hédi Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész 85 éve, 1929. szeptember 22-én született Újpesten. Szülei amatőr színészek voltak, lányuk is nyomdokukba lépett, amikor Hédi – akit ekkor még a színházban is Hedvignek hívtak –, a Színház- és Filmművészeti Főiskolára felvételizett, ahol 1952-ben nyert diplomát. Az egyetemi évek alatt ismerkedett meg az egyik tanárral, a már országszerte híres Bessenyei Ferenccel, aki inkább felhagyott a tanítással, mert etikailag nem tartotta összeegyeztethetőnek, hogy miközben ő tanít a főiskolán, aközben ő itt – ugyan másik évfolyamon – udvaroljon.

Váradi Hédi és Bessenyei Ferenc (Fotó: bessenyei.hu)A Madách Színházban kezdte pályafutását, és már 23 évesen Shakespeare drámájában Júliát játszhatta második szereposztásban Tolnay Klári mögött, a kollégák közül Uray Tivadarral alakult ki különösen jó szakmai kapcsolata, akitől sokat tanult. A Rómeó és Júlia alatt kialakuló Darvas Ivánnal kialakuló szerelem mindenkit megrendített, de a már sokat megélt  Bessenyei – bár hevesen ellenkezett a románc ellen –, nem kívánta elhagyni Váradi  Hédit. A szerelem amúgy is hamar kihűlt, Tolnay Klári is visszafogadta Darvast.

A kor női szépségideáljaként és nőideáljaként a közönség kedvence lett, aki szépsége mellett színészi játékával, alakításainak mélységével is elkápráztatja nézőit. Címlapok állandó szereplője lett, visszatérő riportalany, az akkori beszűkült lehetőségek közt igazi sztár. Azonban ez a sztár mindig kívülálló maradt, mindig más, a színházi közösségbe soha nem teljesen beolvadó.

1962-ben férje életében egy új szerelem jelent meg. Bár házasságukat hivatalosan csak egy évvel később bontották fel, a színésznő már 1962 decemberében úgy nyilatkozik egy újságnak, hogy ebben az évben azt tanulta meg, hogy egyedül is elég erősnek kell lennie. 1963-ban átszerződött a Nemzeti Színházba, amelynek élete végéig tagja maradt. Emlékezetes alakítást nyújtott Évaként Az ember tragédiájában, Sinkovits Imre (Ádám) és Kálmán György (Lucifer) mellett. Fellépett musicalekben is (Imádok férjhez menni), tragikus hősnőt játszott Arthur Miller A bűnbeesés után című drámájában, nagy közönségsikert aratott Peter Weiss darabjában, a Marat halálában: a gyilkos Charlotte Corday szerepében. A Nemzetiben utolsó nagy szerepe Schiller Stuart Máriája volt, a szomorú, fenséges magányú királynővel számára is lezárult egy korszak.

A hallgatás esztendeit élte mikor, teljesen váratlanul a Nemzeti Színház tagjaként 1975-ben Kossuth-díjat kapott.  “Én úgy élek – mondja egy nyilatkozatában -, hogy nem élek a múltban, a jövővel sem nagyon foglalkozom. A jelent építem, és ha az ember a jelen minden percében igyekszik helytállni, okosan és értelmesen élni, akkor épül a jövője is.”

1977 és 1983 között ugyanis egyetlen szerepet sem kapott a nemzet első színházában. 1983-ban Loleh Bellon Csütörtöki hölgyek című darabjában gondoltak rá ismét, amikor már súlyos beteg volt. Orvosai tanácsa ellenére sem vállalja a műtétet, amellyel életét meghosszabbíthatná, helyette édesanyját kezeltette és ápolta. Mire édesanyja jobban lett, betegsége annyira megerősödött, hogy már nem lehetett segíteni rajta.

Mindent a szakmának rendelt alá

“Ember vagyok, akiben él egy színésznő. Sokáig kínlódtam e kettőség miatt. Nem értettem magamat, nem mindig tudtam azonosulni ezzel a színésznővel, aki bennem él, s akivel csak ritkán tegeződünk. Mikor a külső kör az elmúlt 10-15 év alatt csendesebb lett körülöttem, akkor tudtam rendet teremteni magamban” – írta egy vallomásában magáról a színésznő a nyolcvanas évek elején. Zárkózott magánéletet él, a nagyközönség szeme elől rejtve.

Mindent a szakmának rendelt alá, lakásában még bordásfalat is felállított, hogy alakját megőrizze, kenyere is különleges, neki őrölt búzából készült, hogy ne legyen hizlaló. Önálló műsorával járta az országot, a legkisebb településre is eljutott. Egy ideig vezette a Könyvről könyvért című rádiós vetélkedőt, rajzfilmeket szinkronizált: jellegzetes, vékony hangjával ő volt a kőkorszaki Flintstone-család Irmája, a népszerű Frakk-sorozat Szerénkéje és Tádé a Mazsolában.

Sokat foglalkoztatták a filmvásznon és a televízióban. Először 1953-ban a Föltámadott a tenger című korabeli filmben állt a kamera elé, utoljára pedig halála évében Makk Károly Az utolsó kézirat című alkotásában.

Színpadi teljesítményét már 1960-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, a kiváló művészi címet 1973-ban, a Kossuth-díjat 1975-ben éppen mellőzésének időszakában vehette át. A színésznő élete utolsó évtizedében visszahúzódva élt. Parasztházat vásárolt Gánton, és misztikus vallási filozófiákban keresett menedéket. Hosszú, súlyos betegség után hunyt el Budapesten, 1987. április 11-én.

Stuart Mária, Sinkó László; Váradi Hédi  (Fotó: szinhaziintézet)

Fotó: szinhaziintezet.hu, szineszkonyvtar.hu

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek