Július 8-án lett 85 éves Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, aki pályafutása során okszor játszott csibészes, vagány figurákat, de hitelesen formált meg személyiségétől távolabb eső karaktereket is.
“Úgy látszik, az Isten szeret engem, mert nem mindenki mondhatja el magáról, hogy saját lovon 75 éves korában lovagol, és síelni megy a lányaival Cortina D’ampezzoba. Jelenleg négy színházban kilenc főszerepet alakítok” – vallotta 75. születésnapját követően Koncz Gábor.
Koncz Gábora Borsod megyei Mezőkeresztesen 1938. július 8-án született négykilósan, és a Gábor nevet kapta, ahogyan évszázadokra visszamenően az összes elsőszülött fiú a családjában. Már négyesztendősen főzni tanította az édesanyja, amit azóta is szívesen gyakorol. Szülei papnak vagy orvosnak szánták, de édesanyja annak is örült volna, ha a helyi állomásfőnök válik belőle, őt azonban az ökölvívás vonzotta, bokszolónak készült. Bár mindig szeretett a középpontban lenni, az volt a gyerekkori vágya, hogy építészként alkosson maradandót (később ő maga tervezte otthonait), valamint a sportban kiemelkedjen. Tizenhat évesen aztán kikapott a ringben és elment a kedve ettől a sporttól, viszont egyre nagyobb sikereket aratott a középiskola színjátszó körében.
Érettségi után jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová nyomban felvették. A miskolci gimnáziumi évek alatt mégis a színjátszókörben találta magát, és egyszer a színház sztárjai, Galambos Erzsi, Őze Lajos, Nagy Attila, Szirtes Ádám is látták szereplését arra biztatva őt, hogy a színészi pályát válasszaű
1963-ban kapta meg a diplomáját, első szerződése a miskolci Nemzeti Színházhoz kötötte. 1964-ben a kecskeméti Katona József Színházhoz, a következő évben pedig a budapesti József Attila Színházhoz szerződött, amelynek tíz évig volt a tagja. 1974-től 1981-ig a Vígszínház társulatához tartozott, majd a Madách Színházban játszott. 1992-től volt szabadúszó, fellépett a Turay Ida Színházban, a Körúti Színházban és a Budaörsi Játékszínben, utóbbiban több darab rendezőjeként is bemutatkozott. 2012 óta az Újszínházhoz köti szerződés, ahol nemcsak játszik, de rendez is, ő vitte színre Csurka István Döglött aknák című darabját.
A színpadon jelentős alakítása volt Molnár Ferenc Liliom című drámájának címszerepe, McMurphy (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Jago (Shakespeare: Othello), Vang vízárus (Brecht: A szecsuáni jólélek), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Queeg (Herman Wouk: Zendülés a Caine hadihajón) és Bán bán Katona József drámájában.
Az előnyös fizikai adottságokkal rendelkező, mindig kaszkadőr nélkül dolgozó színészt filmes szerepeiben is egy ország szerette meg. Sokszor játszott csibészes, vagány figurákat, de hitelesen formált meg személyiségétől távolabb eső karaktereket is.
Már főiskolásként a kamera elé állt 1962-ben a Legenda a vonaton című filmben, majd a következő évben kisebb szerepet kapott a Hattyúdal című alkotásban. Munkásfiút formált meg a Tilos a szerelem című filmben, s játszott a Jókai művéből Várkonyi Zoltán által rendezett A kőszívű ember fiaiban.
A Sikátor című, tragikus szerelmi történetben Törőcsik Mari volt partnere, s feltűnt a Hideg napok című filmben is. 1968-ban szerepelt az Egri csillagok filmváltozatában, A völgy című drámában és a Bors című népszerű tévésorozatban, utóbbiban Bujtor Istvánnal alakították a kétbalkezes rendőrnyomozó párost, Dezsőt és Oszit. 1970-ben a Gyula vitéz télen nyáron című vígjátékban egy gyári munkás volt, aki egy tévésorozat hőseként lesz népszerű.
A Verne regénye nyomán forgatott Dunai hajós című kosztümös film főszerepét játszotta, és szerepelt A fekete gyémántok című Jókai-filmadaptációban. 1978-ban és 1980-ban Fábri Zoltán rendezte a Magyarok és a Fábián Bálint találkozása Istennel című filmekben, 1992-ben a szintén Jókai műve alapján készült Névtelen vár című tévésorozatban szerepelt, játszott Bujtor István Csak semmi pánik című bűnügyi vígjátékában és az Arnold Schwarzenegger főszereplésével Magyarországon forgatott A vörös zsaru című filmben, 1996-ban pedig a Rejtő-könyvekből készült A három testőr Afrikában című alkotásban.
Több népszerű tévésorozatban is szerepelt, mint a Kisváros, a Barátok között. Szinkronizálni is hívják, az ő hangján szólalt meg Telly Savalas a Kojak-ben. Állítása szerint kétszáz epizód hangfelvétele után ma már egy rendőrezredest is képes lenne helyettesíteni.
A ma is változatlan energiával dolgozó művész egy nyilatkozatában azt mondta: mesterségét játéknak tartja, egyfajta hobbinak tekinti. Szenvedélye több is van: komolyan űzi a vadászatot, a horgászást, a vízisíelést, a lovaglást, szabad idejében festegetni is szokott. Kaszkadőr nélkül című önéletrajzi kötete 2007-ben jelent meg.
Gödön él. Kedvenc sportjai a vízisí és a lovaglás, de vadászni és horgászni is eljár, szabad idejében festegetni is szokott. Két lánya van: Tekla (1971) nemzetközi vízisíbíró és egy kereskedelmi kft. ügyvezető igazgatója, Regina (1985) modell.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1968-ban Jászai Mari-díjat, 1997-ben Kossuth-díjat, 2022-ben Madách-díjat kapott, 1982-től Érdemes művész, 2007 óta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének tulajdonosa. 2009-től Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában, 2019-ben a Magyar Filmakadémia életműdíját is megkapta.
