Mosonyi Mihály zeneszerző és zeneíró, a 19. századi magyar zene kiemelkedő képviselője 200 éve, 1815. szeptember 2-án született.
Michael G. Brand néven született Boldogasszonyfalván (ma Frauenkirchen néven Burgenland része) egy iparoscsaládban. A hangszeres muzsikálással szülőfalujában ismerkedett meg, tizenkét évesen néha a kántort helyettesítette az orgonánál. Tizennégy éves volt, amikor elhagyva a szülői házat, Magyaróvárra került sekrestyésnek. 1833-tól a pozsonyi tanítóképzőben tanult, közben alkalmi munkákból tartotta el magát: volt nyomdai betűszedő, másolt kottát, tanított szépírást.
Egy ideig Turányi Károlytól vett zenei leckéket, de leginkább autodidakta módon fejlesztette magát. Pozsonyban hamar pártfogókra lelt, így került zenemesterként Pejachevich Péter gróf szlavóniai kastélyába, Rétfalura. Az itt töltött hét esztendő volt életének egyik legfontosabb időszaka, hiszen zeneelméleti tudását itt alapozta meg, és itt kezdett el komponálni. Első művét 1837–1838 között vetette papírra Grand duo címen. A darab egy négykezes zongoravariáció fináléval. Ugyanitt keletkezett 1841-42 között írott első zenekari műve, a h-moll Nyitány.
1842-ben felköltözött Pestre, hogy zongoratanítóként keresse az érvényesülés útját. A Pest-Budai Hangászegylet zenekara Schindelmeisser vezényletével 1843 áprilisában mutatta be a Rétfalun írt Nyitányt. Talán ez a hangverseny is hozzájárult ahhoz, hogy még ugyanabban az évben Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója őt is felkérte, hogy vegyen részt a Szózat megzenésítésére kiírt pályázatot bíráló bizottság munkájában, melynek Erkel Ferenc és Vörösmarty Mihály is tagja volt.
1844-ben mutatták be Erkel Hunyadi László című operáját, s ebből az alkalomból írta Mosonyi Erkel Ferenc ünneplésére című kórusművét. Barátságuk első dokumentumát Erkel a haláláig megőrizte. Még ebben az évben a Hangászegyesület bemutatta I. D-dúr szimfóniáját, amelyről már terjedelmesebb elemzések jelentek meg. A kritikák egyhangúlag elismerték tehetségét, de sokallták a műben Beethoven közvetlen hatását. A kritikusok kérték, hogy álljon a magyar zenét művelők táborába, ám stílusában csak az ötvenes évek hoztak változást. Az 1856-os esztendőben több fontos dolog történt Mosonyi életében. Megismerkedett Robert Schumann formai és harmóniai újításaival, illetve meghallgatta Liszt Ferenc Esztergomi miséjét, mely elemi erővel hatott rá.
Liszt hatására szimfonikus költeményeket írt: Hódolat Kazinczy szellemének, Hódolat, Gyászhangok Széchenyi István halálára. 1859-ben, negyvennégy évesen magyar nevet választott, ekkor lett Mosonyi Mihály. Tanítványával, Ábrahám Kornéllal, valamint Bartalus Istvánnal és a zeneműkiadó Rózsavölgyi Gyulával megalapította a Zenészeti Lapokat, az első zenei szakfolyóiratot.
1861-ben ötfelvonásos operát komponált Vörösmarty Szép Ilonkája nyomán. A következő évben már második operáját írta Álmos címmel, amelyet csak 1934-ben állítottak színpadra. Több pedagógiai célzatú művet is írt: a Magyar zenekölteményt, majd a Tanulmányok zongorára, a magyar zene előadása képzésére című, négykötetnyi zongoraciklust. A hatvanas évek végén a közönség érdeklődése csökkent az önálló magyar zeneművészet iránt, Mosonyi lendülete pedig alábbhagyott. Csalódott a közönségben, a zenei intézményekben, fegyvertársaiban.
Többé nem komponált nagyszabású műveket, csak alkalmi dalokat, kórusműveket, egy misét, egy kantátát és egy zongoradarabot. Szép lassan vitázó kedve is lankadt. 1863-ban még szót emelt a Nemzeti Színház művészeti vezetésének hibái ellen, de 1867-től végérvényesen elhallgatott. Zenész társaival sikerült kivívnia Liszt Koronázási miséjének pesti előadását, győzedelmeskedve a Liszt-ellenes udvari intrika fölött. 1870-ben Batthyány Lajos újratemetésére két kompozíciót írt, maga sem tudta, hogy saját rekviemét írta meg. Liszt meghívására 1870 szeptemberében Szekszárdon ünnepelte a Mihály-napot. Hazafelé viharba került, a nyitott kocsin megfázott, tüdőgyulladás vitte el 1870. október 31-én.
Liszt kezdeményezésére megalakult a Mosonyi-társulat, melynek célja a zeneszerző hagyatékának rendszerezése lett volna, de csak egy ülést tartottak, Mosonyi művei pedig szétszóródtak az országban. Idén a Bánffy György Kulturális Szalon koncertekkel emlékezik meg a zeneszerző születésének 200. évfordulójáról.
