2017. október 23.  Hétfő
Szitálás, gyenge eső 9 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. október 23.  Hétfő   Gyöngyi
Szitálás, gyenge eső 9 °C Szitálás, gyenge eső

“A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”

Ahová a király is gyalog jár

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

“A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”  
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki.
Ahová a király is gyalog jár  
Az első nyilvános létesítményeket Európában 1214-re datálja a szemérmes WC-történelem. A ma ismert WC elnevezésére és működési elvére a vén kontinensen 1596-ig kellett várni.
A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Stephen Hawking, “az élő Einstein” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Stephen Hawking, “az élő Einstein”

Szerző: / 2017. január 8. vasárnap / Kultúra, Tudományok   

Stephen Hawking fizikus (Fotó: AP)Stephen Hawking elméleti fizikus, a világ egyik legismertebb világűrkutatója, “az élő Einstein” 75 éves.

“Egyesek Einsteint vádolták az atombomba létrehozása miatt, minthogy ő fedezte fel a tömeg és az energia közötti kapcsolatot. Olyan ez, mintha Newtont okolnánk a repülőgépek lezuhanása miatt, hiszen ő fedezte fel a gravitáció törvényét.”

Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus, kozmológus, tudományos író a világ egyik legismertebb világűrkutatója, Az idő rövid története című könyvét sokmilliós példányszámban adták el. Súlyos mozgatóideg-sorvadásos betegsége tolószékbe és teljes némaságra kényszeríti, különleges beszédszintetizátor segítségével osztja meg gondolatait. A betegsége miatt tolószékhez kötött Hawking napjaink talán legismertebb tudósa. 

Stephen Hawking elméleti fizikus tudós a NASA-nálm 1999 (Fotó: NASA) Tanulmányait az oxfordi egyetemen kezdte, majd Cambridge-ben folytatta, és alig 20 évesen megszerezte a doktori fokozatot. Tanárai, akikkel éreztette szellemi fölényét, nehezményezték különc viselkedését is, így Hawking a záróvizsgán majdnem megbukott és szóbeli vizsgára kényszerült. Harmincéves korában gyógyíthatatlan betegséget (Lou Gehrig-kórt) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezet, akkor egy évet adtak neki…

Hawking ma is él, bár teljes némaságra kényszerülve, a külvilággal egy kerekesszékére erősített, ujjakkal, majd a bénulás előrehaladta után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével kommunikál. A tudós álláshirdetésben keresett asszisztenst hangja hallhatóvá tételéhez, egy elektronikus beszélőrendszer kifejlesztéséhez.

“Newton idejében egy művelt ember – még ha vázlatosan is, de – megszerezhette a teljes emberi tudást. Ám azóta a tudomány fejlődési üteme ezt lehetetlenné tette. Az elméletek állandóan változtak, hogy számot adjanak az új megfigyelésekről, de sohasem voltak kellően feldolgozva és leegyszerűsítve, hogy az átlagember is megértse őket. Specialistának kell lenned, és akkor is csak reménykedhetsz, hogy megértheted a tudományos elméletek egy kis hányadát.”

A “világegyetem urának” is becézett tudós azon fáradozik, hogy a relativitáselméletet ellentmondásmentes elméletben hangolja össze a kvantummechanikával. Elsősorban a világegyetem keletkezése, a Big Bang teória, valamint a “fekete lyukak” problémája foglalkoztatja. Szerinte ezek mégsem olyan feketék, vagyis hőmérsékleti sugárzásuk, párolgásuk van (a jelenséget róla nevezték el a fizikában), emiatt energiájuk és tömegük csökken, s végül összeomlanak. Az univerzum létrejöttével kapcsolatban arra jutott, hogy valójában nincs is kezdete, vagyis úgy kell elképzelni, mint ahol “a tér és idő határtalan, zárt felületet alkot”. Kutatásai “melléktermékeként” azt a sokak számára kiábrándító tételt is felállította, hogy időutazás nem, illetve csak filmekben és regényekben lehetséges.

Egy közelmúltban tett nyilatkozata szerint azonban a legnagyobb rejtélyt számára mégis a nők jelentik, ez a kérdés foglalkoztatja leginkább. Kétszer nősült, első feleségétől három felnőtt gyermeke van, másodszor 1995-ben egyik ápolónőjét vette el.

Hawking nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, laikusok számára is élvezhető tudományos könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle és tudományos mű esetén rekordot jelentő 237 hetet töltött a Sunday Times sikerlistáján. (Az asztrofizikust “a fizika popsztárjának” is nevezik, mert rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is szerepelt, hogy népszerűsítse a tudományt.) 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. A súlytalanság érzését ő is megtapasztalta öt éve, egy átépített repülőgép fedélzetén. Ezt követően jelent meg A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki benne: a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre.

“Az emberi vonás, amin a leginkább változtatnék, az agresszió. A barlanglakó ősemberek korában ez előnyt adhatott a túléléshez, a több élelem, élettér vagy egy társ megszerzéséhez, akivel utódot lehetett nemzeni, de manapság félő, hogy mindannyiunkat elpusztít.”

Stephen Hawking fizikus tudós (Fotó: CNN)

Hawking számos kitüntetés birtokosa, 32 évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, 37 évesen kapta meg Cambridge-ben azt a tanszéket, ahol Newton is tanított. A súlyos beteg, de töretlen munkakedvű tudós a Cambridge-i Egyetemen vezetője a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportnak.

Stephen Hawking komolyan veszi a tudomány népszerűsítését; 2016-ban megalapította a nevét viselő díjat. Stephen Hawking-medállal ismerik el azokat a szakembereket, akik a legjobbnak bizonyulnak a tudomány közvetítésében az emberek felé. Az első díjazottak A Stephen Hawking-medál első kitüntetettjei Jim Al-Khalili brit fizikus, író, a BBC műsorvezetője (fizikát népszerűsítő dokumentumfilmjeiért), Hans Zimmer német zeneszerző (Csillagok között című, 2014-ben bemutatott sci-fi zenéjéért) és Mark Levinson amerikai dokumentumfilm-rendező (Particle Fever (Részecskeláz) című filmjéért).

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek