„Csak egy személy / szándéktalan fürdése az időben.” Petri verselése egyszerre biztató vallomás, útkeresés és konok hibáztatás. Vers a hétre: a 14 éve elhunyt Petri György Csak egy személy című költeménye.
Petri György költészete korszakos jelentőséggel bír, a magyar kortárs költészet területén a rendszerváltást megelőző évtizedekben alapvető szemléletbeli változásokat hozott. A „csak egy egy személy” civil nézőpontjával és állomásának meghatározásával egy új színt és helyzetet dolgozott ki.
Ezek a sorok nem ismeretlenek előttünk, gyakran idézzük — a szerzőt megnevezve, vagy akár névtelenül, anonim költőként feltüntetve –, s még gyakrabban éljük és megéljük. A kilencvenes évek végén a nőket, ételt-italt, cigarettát soha meg nem vető költőnél rákot diagnosztizáltak, amelynek a gondos és rendszeres orvosi kezelések sem tudták útját állni, s Petri 2000. július 16-án Budapesten meghalt. A Csak egy személy című versével önmagunknak éppúgy feltehetjük a válaszra váró kérdéseket, mint magának a költőnek. Ad, felkavar és kérdez.
PETRI GYÖRGY: CSAK EGY SZEMÉLY
Ha lehetnék Neked
csak egy személy.
Végérvényes, bár esetleges,
mint rozsdás, görbe szeg
a meleg porban.
Mint árnyékfedte lépcső tetején
egyetlen villogó él.
Csak egy személy
szándéktalan fürdése az időben.
Ha lehetnék Neked
megállás eltünőben.
Kietlen birtokod:
egyetlen pillanatra!
Ha lehetnék Neked
míg az árnyék ahhoz a fokhoz ér
és elporlad a szeg,
csak egy személy.
