„S mindegy, min mentünk át. Sok / sár távozik, mielőtt olaj fakad vagy forrás.” 25 éve hunyt el Petri György Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró, a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb és legegyedibb hangú költője.
„Petri György újításának lényege és történeti jelentősége a szerep kiterjesztésében, határainak tágítása helyett annak korlátozásában rejlik”- írja a monográfus Keresztury Tibor.
Petri György 1943. december 22-én Budapesten született. Pályafutását újságíróként kezdte, 1974-től szabadfoglalkozásúként folytatta. Huszonhárom éves korában iratkozott be a budapesti egyetem filozófiai fakultására; előtte, hosszabb-rövidebb ideig, sokféle munkahelyen dolgozott, többek között munkaterápiás elmegyógyintézetben.
PETRI GYÖRGY: AKI NEM ÉRZI
Aki nem érzi ösztönösen, hogy
a mártásba kell még egy csipet
fokhagyma, vagy hogy a salátaöntetbe
nem ártana néhány szem gurulós
málna, valamint kevéske jól kisült
libatöpörtyű – az ne fogjon
könnyelműen a fakanalak pengetési-
hez.
Mit kezdjünk azzal, akinek nem
nyilvánvaló, hogy a zsenge gyömbért mézben
és tokaji borban kell párolni ahhoz,
hogy kijöjjön a zamata?
Amit első kötetéről írtak második verseskönyvére fokozottan vonatkoznak: „Ami élettörténetemből, személyes tapasztalataimból talán érdekes, azt az olvasó megtalálja verseimben. Hiszen legfőbb szándékom éppen ez volt; egy megfogható személyt akartam felidézni, életének tárgyi motívumain keresztül, s nem valami látomásokban szétfoszló általánosságot”.
1981-1989 között a Beszélő című szamizdat lapot szerkesztette. 1975-1988 között versei kizárólag szamizdatban és külföldön jelenhettek meg.
1989 után saját kifejezésével – jelző nélküli liberálisként – a történelmi változások költői tényrögzítője, kommentátora, a Holmi szerkesztőbizottsági tagja volt. Első versei a Kortársban és az Élet és Irodalomban láttak napvilágot.
1971-ben jelent meg első verseskötete, a korszakalkotónak bizonyult Magyarázatok M. számára, amelyben elutasította a baloldali pátoszt, de az öntetszelgést is. Ezután évekre elhallgatott, s akkor szólalt meg újra, amikor úgy érezte, hogy sikerült leküzdenie a korábbi költészetét alapvetően befolyásoló József Attila-i hagyományt.
Igazi bemutatkozására a Költők egymást közt című antológiában került sor. Későbbi kötete a Körülírt zuhanás jelentős elmozdulást mutat a korábbihoz képest: míg ott a terjedelmes (ön)magyarázatok, itt a rövid állapotképek dominálnak.
Jelentős fordulat volt pályáján az 1981-ben, még szamizdatként megjelent Örökhétfő című kötet, amelynek java része a szó szoros értelmében közvetlenül politikai témájú, alkalmi költemény.
Petri György 2000. július 16-án Budapesten hunyt el.
1996-ban megkapta a Kossuth-díjat, amely kiváltotta a jobboldali ellenzék egy részének haragját. Torgyán József kisgazda pártelnök egyenesen nemzet- és vallásgyalázónak nevezte alkotásait.
PETRI GYÖRGY: AZ ALKOHOLISTÁK DALA
Az ember néha, néha tán,
megesik, hogy seggre esik,
de végül hazatántorog,
gyomra és agya háborog.
És reggel elnézi a fát,
ami most még csupa virág:
melyik ágra akassza magát?
Munkásságának további elismerései, kitüntetései, díjai: Mikes Kelemen-díj (1988), Déry Tibor-jutalom (1989), a Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), József Attila-díj (1990), az Év Könyve jutalom (1991), Soros-életműdíj (1992), Déry Tibor-díj (1994), Weöres Sándor-díj (1995), Nagy Imre-emlékplakett (1995), a Soros-alapítvány alkotói díja (1997), Pro urbe Budapest (1998). Főbb művei: Magyarázatok M. számára (1971); Körülírt zuhanás (1974); Valahol megvan (1989); Ami kimaradt (1989); Valami ismeretlen (1990); Versei (1991); Sár (1993); Beszélgetések Petri Györggyel (1995); Összegyűjtött versei (1996); Amíg lehet (1999); Válogatott versei (2000); szamizdatban: Örökhétfő (1981); Azt hiszik (1986). Volker Braun verseit, Moliere: Mizantróp, Tartuffe, Don Juan című színműveit fordította magyarra.
Nevével 2010-ben díjat alapítottak, elsősorban olyan fiatal költők, írók, drámaírók vagy esszéírók elismerésére, akiknek még nem jelent meg önálló kötete. 2018-ban Mondogatnivaló címmel válogatáslemeze került a boltok polcaira, majd ugyanebben az évben Petri 75 – Közelítés címmel látott napvilágot kötete fia, Petri Lukács Ádám gondozásában.
Születésének 80. évfordulója alkalmából 2023-ban megjelent a Petri György különbözése című, teljes terjedelmében eddig még sosem publikált életútinterjú-kötete, felavatták emléktábláját egykori lakhelyén, a budapesti Terézvárosban, elkészült szerzői oldala a Kertész Imre Intézet digitális tudástárában.
