A nyitóhétvége után, a Gazdátlan tényrakások – Petri-térben, február 12-től március 25-ig minden hétfő Örökhétfő. De mi is az Örökhétfő, azon kívül, hogy egy Petri-vers címe?

Örökhétfő
Az Örökhétfő egy részvételiségre épülő programsorozat, amelynek keretében hétről hétre közösen merülünk el Petri György egy-egy költői dilemmáján keresztül az életmű bizonyos tematikus egységeiben.
Petri György (1942–2000) mindig is ellenállt az intézményesülésnek, határozottan kivonta magát mindenféle formális keretből. Életformaszerű létmódja lett a „megteremtett kívül”, így a róla szóló érvényes beszéd helye is csak a kívül lehet. Ezért lett a Petri-kiállítás és a kapcsolódó rendezvények helyszíne az eredeti szerepétől megfosztott Károlyi Étterem, amely jelenleg raktárként üzemel.
A tematikus egységeket, mintegy problémafelvetésként, Kamondi Zoltán Petrivel készített interjúfilmjében elhangzó versek jelölik ki. A részvételhez nem szükséges Petri költészetének mélyreható ismerete. Célunk az, hogy együtt kíséreljük meg annak felfedezését, és értelmezzük mit jelent számunkra ma egy Petri vers.
Az első alkalommal február 12-én este 18 órakor veszi kezdetét az Örökhétfő, ahol Petri költői szerepéről lesz szó – Vagyok, mit érdekelne címmel. Ezen a napon 16 órától már látogatható a kiállítás.
Hogyan viszonyul Petri esetében a valóság, az élet és a személyes lét a költészethez. A beszélgetés során felmerülő témák: költői szerep, költői problémák, öndefiníció, önirónia.
A soron következő hétfő estéken szót ejtünk Petri szerelmi és politikai költészetéről, konyhafilozófiájáról, és előkerülnek a feminista kritika szempontjai is.
Az Örökhétfő programsorozatunk mellett február 20-án, illetve március 20-án Petri-díjas szerzőkkel tartunk beszélgető estet, melyről a későbbiekben számolunk be.

A múzeum gazdag gyűjteményét bemutató, rendhagyó kiállítás Petri költészetének két fontos elemére épít: a nézés elfogulatlan cselekedetére és a tárgyak szövegszervező erejére. Tárgyiasság, tárgyilagosság érzelem- és ideológiamentes megfigyelés, dokumentatív rögzítés: ahogyan a nézés megtalálja a dolgokat, ahogyan a dolgok nézve vannak.
„Az én szemem száraz. Nézni akarok vele” – mondja egyik legfontosabb versében. Másrészt van a „nézés gyönyöre”, annak megtapasztalása, hogy „minden látvány / a maga más-más módján színöröm”.
Mindez performatív módon történik: az események során a látogatók is alakíthatják az állandó változásnak kitett – hiszen éppen erre berendezett – kiállításteret.