A furfangos és a találékony életművészek sokkal népszerűbbek Itáliában, mint a valódi művészek, mint például Leonardo da Vinci vagy Galilei.
Megfigyelhető, hogy az ügyeskedőknek és svindlereknek, a televíziós kvízjátékok győzteseinek nagyobb a tisztelete, mint az igazi intelligenciának, a tudománynak és a művészetnek – mutatta ki egy olasz pszichológiai szakfolyóirat felmérése.
Az életművészek sokkal népszerűbbek Itáliában, mint például Leonardo da Vinci vagy Galilei, amin nem is nagyon lehet csodálkozni a 14,5 milliárd eurót elcsaló Parmalat-vezérek ügye után egy olyan országban, ahol a világ leggazdagabb politikusa és médiamogulja a kormányfő. Ugyanakkor figyelemre méltó a gyengébb nem emancipációja: az olasz nők mindössze 12 százaléka tekinti intelligensebbeknek a férfiakat, miközben az erősebb nem fele a nőket az alacsonyabb intelligenciájú csoportba sorolja a Riza Psicosomatica olasz pszichológiai szakfolyóirat legújabb felmérése szerint.
Az olaszok harmada (32 százalék) szerint az intelligencia a születéssel kapott adomány, 40 százalék megítélése szerint a diákévek és az ifjúság szerzeménye. Intelligensnek lenni az olasz csizma lakói szerint egyet jelent azzal, hogy valaki sok dolgot tud (26 százalék), gyors felfogású (18 százalék), illetve minden helyzetben képes feltalálni magát (16 százalék).
Az intelligens embereket az olaszok szerint elsősorban a furfangosság (61 százalék) és a találékonyság (61 százalék) jellemzi, miközben a közvélemény egyáltalában nem kapcsolja össze ezzel a fogalommal a műveltséget, a világos kifejezés képességét, a türelmet és bölcsességet, továbbá az elemző képességet, a szellemességet és ötletességet.
Az itáliai felfogás szerint az intelligensebb – értsd: ravaszabb és ügyesebb – embereknek elsősorban a politikában a helyük (a megkérdezettek 61 százaléka vélekedett így), továbbá a tudományban és a kutatásokban (58 százalék), az óriás cégeknél (44 százalék), míg az oktatást csak 37 százalék, az orvostudományt és egészségügyet csak 32 százalék jelölte meg.
Az intelligencia fajtái közül az olaszok a mindennapi találékonyságot teszik az első helyre, amelyet számukra Alberto Sordi színész testesít meg (27 százalék). A második helyre az intuitív intelligenciát teszik (21 százalék), Kolumbusz példáját tartva szem előtt, aki nem tudta, hova érkezett, de sikeres volt az útja. A tudósoknak és művészeknek a harmadik hely jut (15 százalék), s a stratégiai, távlati kérdésekkel foglalkozó intelligencia csak a negyedik helyre szorult (nyolc százalék), hiába van képviselői között Julius Caesar vagy Giuseppe Garibaldi. A kreatív művészintelligenciát – Michelangelót vagy Federico Fellinit – pedigcsak a megkérdezettek öt százaléka emeli ki.
