Mióta világ a világ, a könyvek íróival való találkozás eseményszámba megy, nem csoda, hogy a magyar könyvkultúra legnagyobb szabású nemzetközi rendezvényét minden évben nagy várakozás előzi meg. A képek mesélnek a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról.
A változékony időjárás ellenére idén is több mint 60 ezren látogattak ki a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amelynek szombatja minden idők leglátogatottabb napja lett – közölte a Cultura Magazinnal a rendezvényt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE).
Harmincöt országból 65 külföldi szerző, itthonról és a határon túlról érkező közel félezer magyar író, tudós és művész találkozott a közönséggel, közreműködtek a kulturális programokban, mutatták be, dedikálták könyveiket. Csak a magyar kiadók több mint háromszáz újdonságot időzítettek a Könyvfesztiválra. A fesztivál programjain számos jelentős évfordulóról is megemlékeztek, köztük az európai uniós magyar csatlakozás tízéves jubileumáról, valamint a berlini fal leomlását eredményező magyar határnyitás 25. évfordulójáról. Az MKKE Izrael állam nagykövetségével együttműködve emlékstandot állított a magyar holokauszt hét évtizeddel ezelőtti áldozatainak, bemutatta a vészkorszakot feldolgozó nemzetközi és hazai irodalmat.
Az idén Törökország volt a díszvendég: 150 négyzetméter alapterületű, reprezentatív standon mutatkozott be a török kultúra, a történelmi és a modern Törökországot több mint 1500 kötetből álló válogatás jelenítette meg.
A galériában a Könyvfesztivál szépségei
A szervezők szerint az idei rendezvényt a „nőírók” látványos sikere jellemezte. A finn Sofi Oksanen személyében másodszor vehette át írónő a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és Budapest főváros 20 éve alapította kitüntetését, a Budapest Nagydíjat. Az idei rendezvényt rajta kívül is a tehetséges és okos nőírók látványos sikere jellemezte. Közülük is elsősorban Sofi Oksanen, Anne Applebaum és Szegedy-Maszák Marianne vonzott sok száz érdeklődőt pódiumbeszélgetéseikre, dedikáló asztalaik előtt hosszú sorok kígyóztak.
A szakmai programok közül aktualitása okán is kiemelkedett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület konferenciája, felvilágosító kampánya a digitális korszak szerzői-jogi kihívásairól – összegzett az MKKE.
A Könyvfesztivál gazdag kulturális kínálatának, az írott és elektronikus média színvonalas közvetítésének, a rendkívül sokrétű és igényes könyv- kínálatnak köszönhetően rendezvényünk nagyon sok embert csábított ki a Millenárisra. Bár a Könyvfesztivál pénteki szakmai napját beárnyékolta a zuhogó eső, másnap, a hagyományosan is sok embert vonzó szombat a könyvfesztivál eddigi történetének leglátogatottabb napja lett a szervezők szerint. A standok között reggeltől zárásig hömpölygött a könyvek között elmélyülten böngésző-vásárló tömeg, s a tíz programteremben is egész nap zsúfolt nézőközönség előtt zajlottak a programok. A XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál zárása előtt néhány órával biztonsággal megelőlegezhető, hogy az idei látogatottság is meghaladja a 60 ezer főt.
Akárcsak az elmúlt években, idén is a Gyerek(b)irodalom minden korosztályt megszólító programsorozata vonzotta a legtöbb érdeklődőt, közöttük is különösen a kisgyerekes családokat. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Kossuth Kiadó Zrt. és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése-szervezte ifjúsági olvasásnépszerűsítő vetélkedésében, az „Irodalom jelmezben” nagyon sok budapesti és Pest megyei általános- és középiskolás vett részt, nagy közönségsikert aratva mutatták be kedves olvasmányaik erre az alkalomra dramatizált változatát..
Az év kiadója
A Könyvfesztivál zárónapján adták át az Egyesülés szakmai díjait. Elmúlt évi teljesítménye alapján – ahogy beszámoltunk már róla – a Kossuth Kiadó lett az Év Kiadója, a Libri Allee Könyváruháza az Év Fővárosi Könyvesboltja, s holtversenyben az esztergomi Babits Mihály Könyvesbolt, valamint a debreceni Libri Fórum Könyváruháza az Év Vidéki Könyvesboltja címet érdemelte ki.
A II. kerület önkormányzata által adományozott, az oktatás szempontjából legértékesebb kiadványnak, illetve hangoskönyvnek járó Budai Díjat a Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok sorozata, valamint a Titis Kiadó gondozásában megjelent hangoskönyv, Gárdonyi Géza Láthatatlan ember című műve kapta. A Kossuth Kiadó-alapította az Év hangoskönyv hangja elnevezésű díját Rost Andrea művésznő vette át.
A galériában a Könyvfesztivál szépségei
