A legtöbben az Erasmus ösztöndíjprogram névadójaként ismerik, pedig Rotterdami Erasmus a reneszánsz Európa egyik legnagyobb gondolkodója volt. Humanista tudósként, íróként és nyelvészként olyan eszméket képviselt, amelyek évszázadokkal később is hatnak.
490 éve, 1536. július 12-én hunyt el Rotterdami Erasmus, a reneszánsz humanizmus egyik legnagyobb alakja. Író, teológus, filológus, pedagógus és Európa első igazi „nemzetközi értelmiségije” volt, aki egész életében a tudás, a béke és a vallási türelem mellett állt ki. A Cultura.hu korábbi írásai is gyakran idézik gondolatait, amelyek ma is meglepően időszerűek.
Tudtad? Még a nevét is ő találta ki
A tudóst nem ezen a néven anyakönyvezték. Gerhard Gerhardsként született Rotterdamban, törvénytelen gyermekként, amit egész életében fájdalmas teherként hordozott. Később maga alkotta meg humanista nevét: a görög eredetű Erasmus jelentése „szeretetre méltó”, a latin Desiderius pedig „vágyott”.
Árván nőtt fel
Szüleit még fiatalon elveszítette a pestisjárványban, ezért kolostori iskolákban nevelkedett. Bár belépett az Ágoston-rendbe, szerzetesi éveit később nem sok nosztalgiával emlegette. Sokkal inkább a könyvek, a nyelvek és az ókori szerzők világa vonzotta.
Egész Európa olvasta a könyveit
Erasmus korának igazi bestseller szerzője volt. Művei szinte minden jelentős európai városban megjelentek, levelezése pedig több ezer levelet ölel fel. Sok történész őt tartja az első olyan tudósnak, akinek gondolatai valóban egész Európát összekötötték.
A könyv, amelyen még ma is nevetünk
1509-ben, angliai tartózkodása alatt írta legismertebb művét, A balgaság dicséretét, amelyet barátjának, Morus Tamásnak ajánlott. A szatirikus írás a kor társadalmát, az egyházi visszaéléseket és az emberi hiúságot figurázza ki.
A mű különlegessége, hogy ötszáz év múltán is érvényes kérdéseket vet fel: mennyire hajlamos az ember a képmutatásra, a hiúságra vagy a hatalommal való visszaélésre?
Ő készítette el az Újszövetség új kiadását
1516-ban jelentette meg az Újszövetség görög és latin nyelvű, tudományosan átdolgozott változatát. A munka óriási hatással volt a bibliafordításokra és a humanista tudományosság fejlődésére.
Nem mindenki fogadta örömmel. Amikor támadták, amiért eltért a korábban használt latin szövegtől, híres válasza így szólt:
„Megérdemelték a rómaiak, hogy Szent Pál valamivel jobb latin nyelven szóljon hozzájuk.”
Lutherrel sem értett mindenben egyet
Bár egyetértett az egyház megújulásának szükségességével, nem csatlakozott a reformációhoz. A vallási békét és a párbeszédet fontosabbnak tartotta, mint a szakítást.
Ezért végül mindkét oldal bírálta: a katolikusok túl merésznek, a reformátorok túl óvatosnak tartották.
A függetlenség mindennél fontosabb volt számára
Erasmus egész életében visszautasította a magas egyházi és udvari tisztségeket, pedig ezek jelentős vagyonnal és befolyással jártak volna. Inkább megőrizte szellemi szabadságát, hogy azt írhassa le, amit igaznak gondolt.
Egyetlen hazája volt: Európa
A humanista tudós életének jelentős részét utazással töltötte. Élt Rotterdamban, Párizsban, Angliában, Leuvenben, Bázelben és Freiburgban is.
A tudomány és a műveltség számára nem ismert országhatárokat – ezért nevezik sokan az első igazi európai értelmiséginek.
Betegen is dolgozott
Élete utolsó éveiben súlyos betegségek gyötörték, mégis fáradhatatlanul írt, fordított és levelezett. 1536. július 12-én halt meg Bázelben, ahol a katedrálisban temették el – abban a templomban, amely néhány évvel korábban már protestáns lett.
Az Erasmus-program sem véletlenül viseli a nevét
Az Európai Unió 1987-ben indított hallgatói csereprogramját nem véletlenül nevezték el róla. Erasmus egész életében hitt abban, hogy az utazás, a tanulás, a nyelvek ismerete és a kultúrák találkozása gazdagabbá teszi az embert.
Ez a gondolat ma is az egyik legfontosabb üzenete.
Erasmus a mai olvasatban
Rotterdami Erasmus nem hadvezérként vagy uralkodóként írta be magát a történelembe, hanem könyveivel. A műveltség, a kritikus gondolkodás, a humor és a tolerancia mellett állt ki egy olyan korban, amikor Európát vallási és politikai konfliktusok szabdalták.
Talán éppen ezért hatnak ma is frissen gondolatai: mert arra emlékeztetnek, hogy a tudás, a kíváncsiság és a párbeszéd sokszor erősebb fegyver, mint a hatalom.
A beteges, testi és lelki fájdalomtól gyötört Erasmus Bázelben halt meg, 1536. július 12-én. Az ottani katedrálisban temették el, amely csak néhány évvel korábban lett protestáns templom…
