Műtermeiben olyan színészegyéniségek alakításait vitték eddig celluloid-szalagra, mint Bajor Gizi, Fedák Sári, Csortos Gyula, Jávor Pál, Kabos Gyula és Páger Antal vagy Ruttkai Éva, Eszenyi Enikő és Cserhalmi György. 85 éve alakult meg a Hunnia Filmgyár.
Nyolcvanöt éve, 1929. január 1-jén alakult meg a Hunnia Filmgyár Rt., a magyar filmgyártás történetének egyik legnagyobb vállalkozása. 1911 és 1913 között Hunnia néven már működött egy filmgyár a Lipótvárosban, 50 méter hosszú és 12 méter széles üvegcsarnok műterme a Pannónia és a Sziget utca sarkán állt.
A 2013-ban is működő Hunnia elődjét, Corvin Filmgyár néven 1917-ben hozta létre a zuglói Gyarmat utcában egy fiatal rendező, Korda Sándor (a későbbi Sir Alexander Korda). A később világhírűvé váló rendező-producer itt készítette első filmjeit. A vállalkozás a külföldi filmek nagyarányú behozatala és a hazai filmszponzorok megfogyatkozása miatt az évek folyamán fokozatosan csődbe ment, telepeit, részvényeit a Filmipari Alap vette át. A gyártás folytatására 1928. december 19-én alakult meg a Hunnia Filmgyár Rt., amely hivatalosan 1929. január 1-jén kezdte meg működését.
A Hunniát a Filmipari Alap fejlesztette és látta el forgótőkével. Amikor 1931-ben megkezdődött a hangosfilmgyártás, a korábbi gyár 660 négyzetméteres üvegházát egy 120 négyzetméteres, modern felszereltségű hangműteremmel egészítették ki, s új műtermeket építettek a Pasaréti úton is. A vállalat állami ellenőrzés alatt állt, a készülő filmek forgatókönyveit a felvételek előtt be kellett mutatni a cenzúrabizottságnak.
A magyar filmgyártás sikeres volt, az 1940-es évek elejére Magyarország Európa harmadik legnagyobb filmgyártójává vált. Az 1941-ben elkészült Dankó Pista már a kétszázadik magyar hangosfilm volt a Hunniában. A filmgyár műtermeiben olyan színészegyéniségek alakításait vitték celluloid-szalagra, mint Bajor Gizi, Fedák Sári, Márkus Emília, Csortos Gyula, Jávor Pál, Kabos Gyula és Páger Antal.
Hunniából MAFILM, majd Hunnia
A második világháború a Hunniát sem kímélte, egyetlen műterme sem maradt épségben, két évbe telt, mire újraindulhatott a filmgyártás. Az elkövetkező évtizedek politikai változásai szervezeti, igazgatási változásokkal jártak.
A cég az 1949-es államosítás után Magyar Filmgyártó Vállalat (MAFILM), 1956 után Hunnia Filmstúdió néven működött, majd a Budapest Filmstúdióval történt 1964-es egyesítést követően ismét a MAFILM nevet kapta. 1972-ben a filmgyártás átszervezésével újból önállósulhatott, 1975-től Hunnia néven működött tovább, ám szervezeti kötődése a MAFILM-hez megmaradt. A teljes önállóságot 1987-ben kapta meg, majd a rendszerváltozás után, 1994-ben kft.-vé alakult.
A Hunnia Filmgyár mai örököse, a Hunnia Filmstúdió Kft. a magyar filmgyártás egyik legpatinásabb és legrangosabb műhelye, amely évente átlagosan 2-3 kimagasló színvonalú játék- és dokumentumfilmet gyárt. Alkotóműhelyéből 1957 óta mintegy 350 játékfilm, kisjátékfilm és dokumentumfilm került ki.
Itt rendezték díjnyertes filmjeiket a legelismertebb magyar filmművészek, köztük Szabó István a Budapesti Meséket, Mészáros Márta a Kilenc hónapot és az Anná-t, Huszárik Zoltán a Csontváryt, Sándor Pál a Szerencsés Dánielt és Bereményi Géza az Eldorádót, hogy csupán néhány példát említsünk.
Az utóbbi években olyan produkciók készültek itt, mint Sándor Pál Noé Bárkája, Szőke András Hasutasok, Szász János Ópium – Egy elmebeteg nő naplója, Mészáros Márta Utolsó jelentés Annáról, Szász János A nagy füzet című filmje.
A stúdió igazgatója és kreatív vezetője a 24 hazai és nemzetközi díjjal kitűntetett Sándor Pál, aki több mint 30 film rendezője és producere. Olyan rangos hazai és nemzetközi szakmai elismerésben részesült, mint a Kossuth-díj, Érdemes és Kiváló Művész, a Balázs Béla Díj a Berlini Filmfesztivál Ezüst Medve Díja, a Cannesi Fesztivál Nemzetközi Kritikusok Díja, a Chicagói Fesztivál Ezüst Hugó Díja, valamint a Karlovy Vary Fesztivál Kritikusok Díja.
