Boldizsár Ildikó szerkesztésében olvasható a mesék szerepe a nevelésben és a gyógyításban. A Metamorphoses Meseterápiás Módszer három módszertani kötetének utolsó darabja – sok-sok esettanulmánnyal – a Magvető gondozásában jelent meg.
Ritka és különleges esemény kiadónk életében, hogy évek óta figyelemmel kísérhetjük egy terápiás módszer születését és egyre szélesebb körű elterjedését. A hét kiadást megért Meseterápia című könyv mutatta be először a Boldizsár Ildikó által kidolgozott meseterápia elméletét és alkalmazási területeit, s ehhez kapcsolódtak azok a gyűjtemények, amelyek szintén a terápiák során használt meséket gyűjtötték egybe. A Mesék nőkről férfiaknak, Mesék férfiakról nőknek, Mesék anyákról, Mesék apákról, Mesék életről, halálról és újjászületésről, Mesék testvérekről testvéreknek, Mesék boldog öregekről ugyanis egyfajta segédanyagnak tekinthetők a meseterápia módszertanához, miképpen a Mesekalauz című nagysikerű kötet is. A sort a most megjelenő Meseterápia a gyakorlatban folytatja, amely minden kétséget kizáróan mutatja be, hová fejlődött a módszer négy év alatt. Boldizsár Ildikó akkreditált képzések formájában tanítja a metamorphoses meseterápiát, s mintegy száz tanítványa eseteiből válogatta a kötet anyagát, mégpedig azzal a céllal, hogy bemutassa, milyen sok területen és hatékonysággal alkalmazzák manapság módszerét. Ha csupán életkorok szerint tekintjük át a különböző eseteket, találunk közöttük kisbabákkal, óvodásokkal, kis- és nagykamaszokkal, fiatal és érett felnőttekkel, valamint idősekkel kapcsolatos esettanulmányokat. A terápiás helyzetek is ugyanilyen sokszínűek: például dadogó és szorongó óvodások, veszteségek feldolgozására szoruló, tanulási nehézségekkel küzdő kisiskolások, halmozottan sérült, fogyatékkal élő gyerekek, helyüket nem találó kamaszok, pszichiátriai és krónikus betegek, alkoholisták jelennek meg előttünk sorra, élettörténetükkel és a hozzá kapcsolódó mesékkel együtt. A harminchárom esettanulmány meggyőző bizonyítéka annak, hogy a meseterápia nemcsak megtalálta a helyét a terápiás módszerek között, hanem az élet minden területén eredményesen alkalmazható.
Boldizsár Ildikó 1963-ban született Dunaújvárosban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika–magyar–népművelés szakán végzett 1986-ban.
Az egyetem után hét évig szerkesztőként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Új Könyvek Szerkesztőségében. 1993–1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadóban volt felelős szerkesztő. 1999–2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségét vezette főszerkesztőként, majd 2008 januárjáig a Magvető Kiadóban volt főszerkesztő. Jelenleg művészetterapeutaként dolgozik.
1987 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében volt mesekutató ösztöndíjas, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsától 1999-ben kapta meg a néprajztudomány kandidátusa címet.
Díjai: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1991), Az Év Könyve Artisjus-díj (1992), Az Év Gyerekkönyve IBBY-díj (1998, 2005), Fitz József-díj (2002), Aranyalma-díj (2003), József Attila-díj (2006)
A Magvető Kiadónál megjelent művei: Mesék férfiakról – nőknek (2007), Mesék nőkről – férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009), Meseterápia (2010), Mesék testvérekről (2012), Mesekalauz úton lévőknek – Életfordulók meséi (2013), Mesék boldog öregekről (2014), Meseterápia a gyakorlatban (2014).
BOLDIZSÁR ILDIKÓ szerkesztésében: MESETERÁPIA A GYAKORLATBAN
A mesék szerepe a nevelésben és a gyógyításban: esettanulmányok
(részlet a kötetből)
BEMUTATKOZUNK
A kötet szerzői
A metamorphoses meseterápia fiatal terápiás módszer, sokrétű gyakorlati alkalmazásáról most jelenik meg először átfogó esettanulmány-kötet, bár már a kezdeti „szárnypróbálgatásokat” is élénk szakmai érdeklődés kísérte. A módszer elmúlt három évben történő továbbfejlesztéséhez nagymértékben hozzájárult a Korbai Hajnal által szerkesztett Lotilko szárnyai és Az aranytök című kötet, amelyben a metamorphoses meseterápiát már használó Mosoly-meseterapeuták mutatták be kórházi meseterápiás tapasztalataikat. A Mosoly Alapítvány azóta is elkötelezett híve a módszernek, terapeutáik egyre szélesebb körben használják a meséket, s nemrégiben a meseterapeutáik képzése is új irányt vett, igazodva a módszer továbbfejlesztett változatához. A tőlük kapott bizalom sokat segít abban, hogy újabb és újabb területeket fedezzek fel a mesék terápiás célú felhasználásban.
A módszer 2010 óta valóban sokat fejlődött. A 120 órás képzés hallgatói már az élet szinte minden területén használják a meseterápiát. Kötetünkkel azt mutatjuk be, hogy a metamorphoses meseterápiát hányféle helyzetben és szinten alkalmazzuk jelenleg, s hogy miként működik a világkép- és a mintázat-módszer a munka során. Két esetben arra is példát mutatunk, hogy olykor egy-egy műmesével is nagyszerűen lehetett dolgozni. Az esettanulmányokban hivatkozott mesék, mondókák, találós kérdések, dalok és szólások terjedelmi okokból sajnos csak részben kerülhettek be a kötetbe, de a teljes anyag megtalálható a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület honlapján (www.metamorphoses.hu).
