A lélek szerepét mutatja be az emberiség szellemi fejlődésében a Lélekenciklopédia második, frissen megjelent kötete.
A lélek szerepét tárja fel az emberiség fejlődéstörténetében a Lélekenciklopédia új kötete. A Lélekenciklopédia négy kötete betekintést nyújt a világ nagy mítoszaiban, vallásaiban, a filozófiában, a tudományos és a paratudományos gondolkodásban meglévő lélekfelfogások világába – fejtette ki Simon-Székely Attila pszichológus, nyelvész, a Lélekenciklopédia-projekt vezetője és a kötet főszerkesztője az új könyv hétfői bemutatóján elhangzott videoüzenetében. „Az enciklopédia szócikkei az adott terület lélekábrázolásait, -értelmezéseit bemutató, több oldalt kitevő, érdekes, olvasmányos, a laikus olvasó számára is érthető tanulmányok.
A Lélekenciklopédia olyan tudástár, amely a lélekre vonatkozó összes képzetet ismerteti, illetve ezekkel kapcsolatban a szellem, lehelet, pszichikum, tudat, öntudat, eszmélet, éberség, tudattalan, tudatalatti, test, szív, élet, halál, újjászületés, halhatatlanság, szellemek, démonok, ördögök, túlvilág, égi világ, alvilág fogalmait is interdiszciplináris, sőt, multidiszciplináris (azaz néprajzi, filozófiai, pszichológiai, pszichiátriai, teológiai, antropológiai, természettudományos stb.) szemszögből vizsgálja.”
Simon-Székely Attila elmondta: tavaly, a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg a világvallások „lélekképzeteit” bemutató első kötet.
A második – a Gondolat Kiadó gondozásában – megjelent mintegy 650 oldalas könyv a lélekkel és annak rokonfogalmaival kapcsolatban álló európai filozófiai rendszereket, természettudományokat és paratudományokat foglalja magába. A mű egyszerre tudományos monográfia, tanulmány, referenciaanyag, tankönyv és ismeretterjesztő munka is. Három nagy fejezetre osztható, az első az európai filozófiai ágakat tárgyalja, a második a tudat és elme tudományos megismerésről szól, az utolsó pedig a paratudományokban mutatja be a tudat és a szellem megjelenését.
„A kiváló szerzők, lektorok és szerkesztők munkájának tulajdoníthatóan páratlan, egyedi alkotás, de azért is az, mert a témában nem állnak rendelkezésre hasonló szakkönyvek, tankönyvek, oktatási segédanyagok, jegyzetek vagy elektronikus források. Ennek megfelelően általános műveltséget formáló és pedagógiai hatékonysága kiemelkedő, mivel érdekes, olvasmányos, leíró jellege folytán az olvasó figyelmét leköti, ugyanakkor megragadó stílusban oktat, közvetít új ismereteket, információt mind a szakember, mind pedig a nem szakértő számára is.”
Felidézte, hogy a Lélekenciklopédia projekt 2005-ben kezdődött és mintegy tíz éven át tartottak írási és szerkesztési munkálatai. Mire elkészül, a négy rész összesen mintegy 2000 oldalt tesz majd ki és 160 szakember szerzői, szerkesztői és lektori munkáját dicséri.
A már elkészült könyvek és a még kiadásra váró további két kötet a lélekre vonatkozó összes ismert képzetet bemutatja, továbbá megvizsgálja azt néprajzi, filozófiai, pszichológiai, pszichiátriai, teológiai, antropológiai és természettudományos szemszögből. „A Lélekenciklopédia ezért egyedülállónak tekinthető a magyar és nemzetközi tudományos és kultúrtörténetben, valamint az enciklopédikus szakirodalomban egyaránt” – emelte ki a szerkesztő.
A kiadás előtt álló harmadik és negyedik könyv a világ összes jelentős mítoszáról fog szólni, illetve a lélek megjelenéséről a népvallásokban, a keleti filozófiákban és a hitvilágban – tette hozzá.
Bagdy Emőke, klinikai pszichológus, az előszó írója kiemelte: mind a négy kötet magas szintű és hiánypótló tudományos munka, hiszen a különböző fejezeteket a legautentikusabb szerzők és lektorok jegyzik.
