Mit jelent ma Ottlik Géza? Képeket, hangokat, betűket, élményeket, tudást, magát a világot? A választ esetleg megkaphatjuk Ottlik Géza Hajnali háztetők ünnepi kiadásának 10.000 lélek, 100 év, 1 Iskola elnevezésű bemutatóján ma délután.
Vázlatszerűségében pontos, könnyedségében mély könyv. Irodalmi jazz – a legjobb fajtából. A Hajnali háztetők két festő és szerelmeik története; vonzások és taszítások erőterében alakul sorsuk, melynek nincs semmi tanulsága, vagy ha mégis volna, megfejthetetlen. Fikció minden: nincs érdemi különbség aközött, ami megtörtént és ami megtörténhet.
Ottlik egy-két mondattal ábrázolja a nagyváros szórakozni vágyó, bohém közegét; és ugyanígy tesz a figurákkal is. Ismeri őket személyesen, akárcsak mi, olvasók. Az Ottlik-világban járunk ugyanis, a könyv egyik hőse itt is Bébé, még fontosabb figurája pedig Halász Petár szintén ismerős az Iskolából. Holott ez a könyv korábbi, mint az Iskola a határon. Fikció és valóság körbeér. Ahogyan az Ottlik-művek esetében lenni szokott, a könyv keletkezéshistóriája maga is egy külön történet, egy a szerző életével és a magyar történelemmel összeszövődő, rejtélyektől sem mentes intellektuális kalandregény.
„1943 novemberében írtam, elkeseredésemben és szórakoztatásnak. Négyévi munkámmal akadtam el akkor végképp. Ilyenkor a készülő mű is, az író is összeomlik. Ez a mesterségünk kockázata. Elkeseredésemben nekifogtam W. S. Maugham mintájára megszerkeszteni egy hosszú novellát vagy kisregényt. Népszerű olvasmánynak. Ajánljam tehát most annak, aki szórakozni akar? A Magyar Csillag című folyóirat közölte először, 1944-ben, folytatásokban. Az utolsó rész már nem jelent meg, mert a náci csapatok megszállták az országot.”
Végül a regény 1957-ben látott napvilágot. Ahogy kinyitjuk, láthatjuk, hogy a magyar történelem kellős közepében vagyunk: az első és az utolsó fejezet felett az 1956-os évszám szerepel, a regény középső része pedig 1936-ban játszódik. Kataklizmákon, traumákon, radikális változásokon ível tehát át ez a megkapó történet, melyben a barátság, a szerelem, a hűség és az árulás dilemmáival és változataival találkozhatunk, no meg az (élet)művészet nagyszabású voltával.
„- Hát Péter – sóhajtottam. – Valamit csak kell csinálni az embernek az életben.
– Miért? – kérdezte tágra meredt szemmel. – Miért kellene?
Erre nem tudtam válaszolni.”
Ottlik visszahúzódó ember lévén képes volt tervezni, a jövőnek élni, így tekinthetünk a Hajnali háztetők létrejöttére is. Lényegében az életmű egyfajta nyitányaként, prolegomenájaként fogható fel, hiszen az író munkásságának kulcsfogalmai (barátság, hűség, szerelem, mindennapi tisztesség, művészet és élet ellentmondásokat rejtő viszonya) szinte tételes következetességgel tematizálódnak lapjain.
„A fényes őszi hajnalban, az áttetsző levegőég alatt borzongtak a kövek, hatalmas némaságban terpeszkedett a város a messzeségbe. Szennyes színei egybefolytak. A nyugati látóhatár megfeszült, mint egy fakókék vitorla, mérhetetlen magasan. A folyam mentén bérkaszárnyák horgonyoztak a híg napfényben. És tetők, kémények, tűzfalak szurtos, széltépett, esővert rengetege.”
Mit jelent ma Ottlik Géza? Mit jelentett megírásakor az Iskola a határon, és mennyire aktuális ma Ottlik egész életműve, műveinek világszemlélete? Hányféleképpen olvasható és tanítható? Hogyan viszonyul az Iskolához a Hajnali háztetők? Mi a Hajnali háztetők egyedi titka? Ezekről a kérdésekről beszélget Fenyő D. György magyartanár és György Péter esztéta Szegő Jánossal, a Magvető Kiadó szerkesztőjével
A Magvető Kiadó a Hajnali háztetők különleges kiadásával köszönti nemzetünk egyik legfontosabb íróját, az idén 100 esztendeje született Ottlik Gézát.
Emlékezés és a Hajnali háztetők ünnepi újrakiadásának bemutatója ma délután
Időpont: 2012 május 9-én 16 óra
Helyszín: Rózsavölgyi Szalon, Budapest
Ottlik Géza Hajnali háztetők c. regényéből egy kis részlet ITT elolvasható.
