„A sport az élet iskolája” – vallotta a 100 éve született Papp László, a magyar sport egyik legnagyobb alakja: a bokszoló, aki három egymást követő olimpián nyert aranyérmet, és a profik között is veretlen maradt.
„Otthon megvan videón a meccseim java, gyakran előfordul, hogy bele-belepislantok ezekbe a felvételekbe, ilyenkor a mai napig megmozdul a karom egy-egy nagyobb ütés láttán. Hátradőlök a fotelban, becsukom a szemem, magam előtt látom akkori önmagam, ahogyan a másik szemébe nézek, máris tudom, mit akar… És újra érzem azt a bizsergést is, amit akkor, a szorító közepén éreztem…” (Papp László, 1966)
Angyalföldtől a ringig
Papp László 1926. március 25-én született Budapesten, és Angyalföldön nőtt fel. Bár édesapja hegedülni taníttatta, a sport hamar erősebbnek bizonyult: a zene helyett a futball, majd az ökölvívás ragadta magával.
A Magyar Optikai Művekben tanult szakmát, és ekkor kezdett komolyabban bokszolni is. A kezdeti kudarcok miatt egy időre abbahagyta a sportot, de a második világháború után visszatért – ez a döntés pedig mindent megváltoztatott.
Első edzője Fehér István volt, később pedig Adler Zsigmond mellett teljesedett ki. Kettejük között kivételes bizalom alakult ki, amely meghatározta Papp egész pályafutását.
A háromszoros olimpiai bajnok
Papp László az amatőr ökölvívás egyik legsikeresebb alakjává vált. 193 mérkőzéséből 183-at megnyert, és hét magyar bajnoki címet szerzett.
Legnagyobb sikereit az olimpiákon érte el: az 1948-as londoni ötkarikás játékokon középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban győzött.
Ő lett az első ökölvívó az újkori olimpiák történetében, aki három egymást követő alkalommal győzni tudott. Ezt a bravúrt később csak Teófilo Stevenson és Félix Savón ismételte meg.
Veretlenül a profik között
1957-ben – ritka kivételként – állami engedéllyel profi bokszoló lett. A hivatásosok között 29 mérkőzéséből 27-et megnyert, kettő döntetlennel zárult, így pályafutását veretlenül fejezte be.
Egy alkalommal törött kézzel bokszolt végig hét menetet, máskor pedig egy angol ellenfél elleni győzelme akkora visszhangot keltett, hogy még a brit parlamentben is szóvá tették.
1962-ben megszerezte az Európa-bajnoki címet, amelyet hatszor sikeresen megvédett.
Pályafutása egyik legnagyobb törése 1964-ben következett: minden adott volt ahhoz, hogy világbajnoki címért bokszoljon, ám ezt politikai okokból nem engedélyezték számára. Sőt, visszavonulásra kényszerítették.
Ezt a döntést soha nem tudta feldolgozni. Később, 1989-ben a World Boxing Organization tiszteletbeli világbajnokká nyilvánította, ezzel ismerve el kivételes pályafutását.
Edzőként is nyomot hagyott
Papp László nemcsak eredményei miatt vált legendává. Sportszerűsége, szerénysége és humora miatt ellenfelei is tisztelték – egyikük a „ring lovagjának” nevezte. Legrettegettebb fegyvere híres balhorga volt, amely számtalan győzelmet hozott számára.
Visszavonulása után edzőként dolgozott, és 1969-ben Adler Zsigmonddal együtt átvette a magyar válogatott irányítását. Új edzésmódszereket vezettek be, és szigorú, de következetes szemléletet képviseltek. Olyan kiváló sportolókat neveltek, mint: Gedó György, Badari Tibor vagy Kajdi János.
Papp László a kultúrában is nyomot hagyott: 1957-ben szerepelt a Nehéz kesztyűk című filmben, később több alkotás is feldolgozta életét. A Déryné Társulat 2024-ben mutatta be A bajnokok bajnoka című darabot, amely szintén az ő történetét meséli el.
A háromszoros olimpiai bajnok 2003. október 16-án hunyt el, 77 éves korában. A Farkasréti temető őrzi emlékét.
Papp László neve ma is fogalom: egy sportolóé, aki nemcsak győzött, hanem példát is mutatott – a ringben és azon kívül is.
