Vegyél részt egy izgalmas időutazáson és ismerkedj meg a századforduló Magyarországával. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter.
A Múzeumok Éjszakáján a 120 éves Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár és a 120 éves Vajdahunyadvár tiszteletére 120 évet utazhatunk vissza az időben, s ezen az estén a millenniumi kiállítás idejében barangolhatunk a Vajdahunyadvárban.
A Vajdahunyadvár hosszú évek óta a Városligetbe látogatók egyik legkedveltebb célpontja. Nemcsak Magyarország, hanem Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteményét rejti az Alpár Ignác által tervezett lenyűgöző épületegyüttes.
A Vajdahunyadvár épülete az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat alkalmára épült. A 19. század végére az ország igen gyors ütemű fejlődésen ment keresztül, mind ipari, mind gazdasági szempontból, Budapest belépett a legjelentősebb európai metropoliszok sorába. A honfoglalás ezeréves évfordulóján nagyszabású, több hónapon át tartó programsorozat keretében mutatták be hazánk történelmét, kultúráját és gazdasági teljesítményét is.
Magyarországon a mezőgazdaság mindig az egyik legfontosabb ágazat volt – ezért is döntött az akkori vezetés úgy, hogy feltétlenül szükséges egy olyan intézmény létrehozása, ami bemutatja a mezőgazdaság fejlődését, történetét, komoly fóruma lehet a kortárs mezőgazdasági vívmányok és fejlesztések bemutatásának.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter – idézte fel Estók János, a múzeum főigazgatója az alapítás tiszteletére rendezett nemzetközi szakmai konferencián. A dokumentum rendelkezett arról, hogy a kiállítótér mutassa be a magyarországi élelmiszertermelést és -feldolgozást, valamint a természet és a kultúrtáj harmonikus egymás mellett élését.
„Mi ezt a feladatot 120 éve látjuk el, nemzedékek egymásra épülő tudása és ismeretanyaga rétegződik ebben a házban, amely hatalmas gyűjteményi anyaggal bír, és az országos múzeumok között a legnagyobb könyvtári állománnyal is rendelkezik” – tette hozzá.
Az alapító okirat szándéka szerint az intézmény igyekszik a múlt és a jelen mellett a jövőre is fókuszálni, és beilleszkedni abba az új kulturális szövetbe, amely a múzeum közvetlen környezetében, a Liget Budapest projekt keretében formálódik – emelte ki Estók János, hangsúlyozva, hogy ha a kiállítótér külsőleg és belsőleg megújul, filozófiájában és kiállításaiban egyaránt képes lesz a 21. század kihívásainak megfelelni.
A Földművelésügyi Minisztérium és a múzeum története az intézmény születésétől kezdve szorosan összekapcsolódik – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A kiállítóhely ma Európa legnagyobb mezőgazdasági szakmúzeuma, amely több százezres gyűjteményével egyedülálló módon jeleníti meg a magyar mezőgazdaság múltját és jelenét. Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Európa szerte egyedülálló módon mutatja be a mezőgazdaság történetét. Az itt dolgozó szakemberekkel, kilenc állandó és számtalan időszaki kiállításával, negyven gyűjteményével az intézmény bemutatja a hazai mezőgazdaság, erdészet, vadászat, halászat, a szőlő és a bor, a domesztikáció, az erdők és növények, a lótartás fejlődését, történetét. Időrendbe állítva láthatják a látogatók az egykor, vagy még ma is világrekordnak számító szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznótrófeákat. A toronytúrákkal és a vártörténeti sétákkal az épületegyüttes történetét ismerhetik meg az érdeklődők.
A jövőbe mutató dinamizmus ma is meghatározza az intézmény működését, hiszen figyelemmel kíséri a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat, követi az agráriumban zajló változásokat, ráirányítja a figyelmet az aktuális kérdésekre és hatékony válaszokat ad rájuk.
Az állandó és időszaki kiállítások mellett a múzeum otthont ad agrárszakmai rendezvényeknek is, amelyek olyan fontos témákkal foglalkoznak, mint például a GMO-mentesség.
A 120 éves Vajdahunyadvár történetét bemutató fotókiállítás és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum ritkán látható tárgyait felsorakoztató időszaki tárlat nyílt a Vajdahunyadvárban.
A Kincseink és egyedi értékeink című tárlat a múzeum ritkán látott értékes tárgyait mutatja be az alapítástól napjainkig. A kiállításon látható többek között a textilgyűjtemény legrégebbi, 17-18. század fordulójáról származó darabja, a Teleki nyeregtakaró skófiumos hímzésével, az 1896. évi kiállításon már szerepelt Andrássy-féle díszhám, valamint a kerámiagyűjtemény 18. századi habán tárgyai.
Az Időképek című fotótörténeti tárlat több mint 50 kép révén kalauzolja végig a látogatókat a Vajdahunyadvár történetén az 1890-es évektől 1930-ig. A múzeum saját fényképeihez hat más közgyűjtemény – Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Történeti Múzeum, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, Sport Múzeum, Budapest Főváros Levéltár, Forster Gyula Központ – képgyűjteményéből állította össze a kiállítást a kurátor.
