Bár az osztrák posta bélyegei már évek óta forgalomban voltak az országban, 150 éve, 1871-ben a Magyar Postaigazgatás is megkezdte az önálló bélyegkiadást.
A bélyeg apró, mégis megannyi információt hordozó felület, rajta az emberi létezésből, az ember és a természet közös létéből fakadó különleges képi világgal – írja a posta.hu közleménye. Lehet színekkel telített vagy árnyalatokban visszafogott, részletgazdag vagy csak a fő elemeket kiemelő, összeköthet és megkülönböztethet, de egy jellemzőjében megegyezik: postai díjak lerovására készült.
Másfél évszázad történelmi mércével mérve is jelentős időszak, mialatt új és új generációk nőttek fel, korszakalkotó események formálták a hétköznapokat, újabb és újabb divatok érkeztek és tűntek el, egykor elképzelhetetlen tudományos és műszaki újítások váltak a mindennapi élet részévé. Ezek a változások a több mint 5200 magyar bélyegcímleten ugyanúgy figyelemmel kísérhetők.
Nem csupán a választott témákon, hanem a bélyeggel leróható postai szolgáltatások körének módosulásán, a nyomdatechnológián, a bélyegek minőségén és elérhetőségén, a névértéken és a gyűjtők körében a kiadást követő években kialakuló értéken is.
Az első postai bélyeget 1840-ben Angliában adták ki Viktória királynő arcképével, és Penny Black néven vált híressé. Érdekessége, hogy még nem volt perforálva a széle, így ollóval kellett körbevágni.
A bélyeggyűjtés először csak a gyerekek játéka volt, ami ma már felnőttek millióinak lázas szenvedélye.
A világ egyik legnépszerűbb hobbija a filatélia, a postabélyegek, illetékbélyegek, illetve a hozzájuk kapcsolódó tárgyak, a bélyeggel ellátott borítékok, csomagok, okiratok gyűjtése. A bélyeggyűjtés ugyanakkor a történelem segédtudománya, hiszen a bélyegképek minden korban a társadalom számára fontosnak tekintett értékeket őrizték meg.
Bár az osztrák posta bélyegei már évek óta forgalomban voltak az országban, 1871-ben a Magyar Postaigazgatás is megkezdte az önálló bélyegkiadást. Az „első nyomású 2 kr”, vagy kissé tiszteletlen, pajkos becenevén Pöttyös Jóskaként vonult be a filatélia történetébe. Ezen az első kőnyomatos magyar bélyegkiadáson Ferenc József császár arcképe foltosra sikerült. Ahogy a Bélyegmúzeum írja, jellegzetessége a foltos arcfelületen túl a krómsárga szín, mely inkább az első levelezőlapok béyegszínéhez hasonlít. Jellemzője még a jobb oldali keretvonal szakadozottsága a felső rozettánál, valamint a gyöngykeret belső körének elvékonyodása vagy hiánya a fül-homlok irányában jobb oldalon.
Az első bélyegek kő- és réznyomatosak voltak, majd tíz év múlva már vízjeles papírra nyomtatták őket. Az első 5 krajcáros címletet reprodukáló bélyeget már Magyarországon, a Magyar Királyi Államnyomdában állítottak elő.
A magyar bélyegkiadás alapelvei másfél évszázad óta értékállók: a magyar társadalom és a nagyvilág érdeklődésére egyaránt számot tartó, kiemelt értékkel bíró jeles események, évfordulók kerülnek bélyegre. Ezek mellett a sorozatok is igen népszerűek: 2021-ben debütálnak például a beporzó állatok és a magyarországi arborétumok, de persze bővül a Postatörténet-sorozat is.
