Gorbacsov Grósz Károly értésére adta, hogy helyteleníti a szovjet katonai erők 1956-os magyarországi és 1968-as csehszlovákiai intervencióját. Huszonöt éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. március 24-30.
Magyarországi változások
1989. március 24. – A moszkvai Kremlben tárgyalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB és Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, a megbeszélést a kölcsönös megértés és az elvtársi légkör jellemezte. Gorbacsov Grósz Károly értésére adta, hogy helyteleníti a szovjet katonai erők 1956-os magyarországi és 1968-as csehszlovákiai intervencióját, és kijelentette: szavatolni kell, hogy a szocialista országok belső ügyeinek megoldásánál ne kerüljön sor külső erő alkalmazására. Szovjet részről megértéssel fogadták azt a magyar felvetést, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalomban át kellene térni a dollárelszámolásra, világpiaci árakon.
1989. március 24. – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt alapító tagjainak többsége nyilatkozatban határolta el magát „a párt vezetését önhatalmúlag kisajátító szűk csoporttól”, amely a tagság megkérdezése nélkül folytatott tárgyalásokat az MSZMP-vel, s azzal együtt ünnepelte meg március 15-ét. Bejelentették, hogy megkezdték a párt újjászervezését, a párt elnökeként Révész Andrást ismerik el.
1989. március 24. – Pozsgay Imre, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, államminiszter az osztrák Die Pressének adott interjújában kijelentette: ha az MSZMP-t elhagyja a tradicionalista, fundamentalista és sztálinista szárny, valóban európai, demokratikus párttá válhat.
1989. március 24. – A Minisztertanács létrehozta a Tudományos Kollégiumot Pozsgay Imre államminiszter elnökletével és a Gazdaságpolitikai Kollégiumot Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezetésével.
1989. március 24. – A Külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott, amiért a román hatóságok március 15-én – a Romániában működő diplomáciai testületek propagandatevékenységét szabályozó rendeletre hivatkozva – levetették a bukaresti magyar nagykövetség utcai vitrinéből az oda kifüggesztett Nemzeti dal szövegét.
1989. március 25. – Hajdúszoboszlón a KISZ városi bizottsága és a helyi úttörő elnökség aláírásgyűjtésbe kezdett az ellen tiltakozva, hogy az itt élők megkérdezése nélkül kívánják a helyi KISZ-iskolát erdélyi menekülteket befogadó állomássá alakítani.
1989. március 27. – Az Országos Béketanács nyilvános vitára bocsátotta a magyar politikai békemozgalom megújításának programtervezetét.
1989. március 27. – Húsvéthétfőn demonstrációt és békemenetet szervezett az MDF Veszprém megyei szervezete, ahol Szabó Tamás elnökségi tag rövid beszéde után zenével, tánccal és virággal vonultak a szovjet laktanyához, kifejezve reményüket, hogy mielőbb bekövetkezhet a teljes és általános leszerelés.
1989. március 28. – Budapesten, a Hazafias Népfront székházában megalakult a Szellemi Védegylet a nemzeti kultúra, a szellemi értékek védelme, ápolása érdekében.
1989. március 28. – Pozsgay Imre államminiszter elnökletével megalakult a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikai Kollégiuma mint a kormány tanácsadó és véleményező szerve.
1989. március 28. – Megindult a rendszeres légi járat Budapest és Tel-Aviv között, a magyar és az izraeli légitársaság gépei hetente kétszer közlekednek az útvonalon.
1989. március 28. – Nyilvánosságra hozták, hogy a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat a közelmúltban 100 százalékban saját tulajdonú amerikai leányvállalatot alapított.
1989. március 29. – Megkezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc kivégzett miniszterelnöke, Nagy Imre és mártírtársai – Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József – holttestének kihantolása a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában.
1989. március 29. – Az MSZMP KB ülése állásfoglalást fogadott el a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a tájékoztatási törvény alapelveiről, a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről, illetve a politikai intézményrendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről. Eszerint a párt támogatja az információ szabadabb áramlását segítő új törvénytervezetet, de nem kíván lemondani a tömegtájékoztatás ellenőrzéséről. Az Országgyűlés elnökévé történt megválasztása miatt Szűrös Mátyást felmentették KB-titkári tisztségéből, és az országgyűlési MSZMP-képviselőcsoport vezetése alól, e feladattal a KB ideiglenesen Grósz Károly főtitkárt bízta meg.
1989. március 30. – Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal bejelentette, hogy áprilistól új vállalkozói kölcsönt igényelhetnek az újrainduláshoz azok, akik a munkaerő-közvetítő szervek segítségével sem tudnak egy hónap alatt elhelyezkedni. Azt is közölték, hogy míg januárban mintegy 500 ember kapott munkanélküli segélyt, ez a szám március végére már tízszeresére nőtt.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. március 25. SZOVJETUNIÓ: Háromszázezer ember vonult fel Rigában a sztálini önkény lett áldozataira emlékezve. A felvonulást abból az alkalomból rendezték, hogy negyven éve, 1949. március 25-én kezdődött meg negyvenezer ember erőszakos kitelepítése Lettországból.
1989. március 26. SZOVJETUNIÓ: Parlamenti választásokat tartottak, amelyen először lehetett több jelöltre szavazni. A pártapparátus jelöltjei sok választókerületben buktak meg, különösen szembetűnő volt kudarcuk a Baltikumban, ahol a Moszkvától való nagyobb függetlenség hívei törtek előre. A Szovjetunióban addig sosem látott választási kampány felrázta az évtizedek apátiájába süllyedt emberek többségét.
1989. március 27. JUGOSZLÁVIA: Tüntetéshullám söpört végig a Szerbiához tartozó, de albán többségű Koszovón, miután az autonóm tartomány parlamentje négy nappal korábban a szerb köztársaságnak nagyobb jogköröket biztosító alkotmánymódosítást fogadott el. A megmozdulások során 1981 óta először dördültek el fegyverek, a véres zavargásokban március végéig 29 ember vesztette életét.
1989. március 27. NDK: A központi pártlap, a Neues Deutschland húsvéti cikke állást foglalt az NDK-ban érvényes gazdálkodási rendszer, a szocialista tervgazdaság és a központi tervezés mellett, egyúttal figyelmeztetett a „szocialista piacgazdasággal” járó veszélyekre: a munkanélküliségre és a vágtató inflációra.
1989. március 27. SZOVJETUNIÓ: A térség szeizmikus veszélyeztetettsége miatt leállították a Kaukázus északi részén fekvő krasznodari atomerőmű építését.
1989. március 28. SZOVJETUNIÓ: Bejelentették, hogy első alkalommal nyit szovjet bank képviseletet az Egyesült Államokban, a Vnyesekonombank New York-i fiókja június 1-jén kezdi meg működését.
1989. március 29. ROMÁNIA: A román vezetés elutasította az Európai Közösség kérését, hogy adjon tájékoztatást a falurombolás ellen tiltakozó 24 személy sorsáról.
1989. március 29-31. ALBÁNIA: Reis Malile személyében 44 év után először tárgyalt albán külügyminiszter Franciaországban.
1989. március 30. JUGOSZLÁVIA: A politikai pluralizmusról rendezett közvélemény-kutatás során Horvátországban 43 százalék támogatta a többpártrendszer bevezetését, és 35 százalék ellenezte. Ugyanezen a napon a szlovén íróegyesület közgyűlése a politikai pluralizmus megvalósítása mellett foglalt állást, és felszólította a köztársasági képviselőházat, hogy az új szlovén alkotmányba iktassák be az önrendelkezési jog gyakorlásáról szóló cikkelyt.
1989. március 30-31. CSEHSZLOVÁKIA: Az állampárt, a CSKP Központi Bizottságának ülésén Milos Jakes pártfőtitkár megállapította: nem sikerült eredményeket elérni a gazdaság fejlődésében, a belső piacon ellátási gondok mutatkoznak. Az ellenzék az átalakítást saját céljaira, parttalan kritikára, a párt lejáratására, vezető szerepének megszüntetésére akarja felhasználni. Jakes szerint a januári Vencel téri demonstrációk azt tanúsítják, hogy az ellenzék immár közvetlenül konfrontál az államhatalommal, és megsérti a közrendet. A pártfőtitkár leszögezte azt is: továbbra sem lehet szó az 1968-as események átértékeléséről, az akkori szereplők rehabilitálásáról és visszatérésükről a politikai életbe.
