„Mit gondoljak, mit akarjak / hogy túléljem? hogy meghaljak? / Melyik a tisztességesebb?” Írja az évekre kényszermunkatáborra és börtönbüntetésre ítélt Faludy György költő. Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja Magyarországon.
Magyarországon február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja, erről és az ezzel kapcsolatos megemlékezésről 2000. június 13-án döntött az Országgyűlés.
Ezen a napon arra emlékeznek országszerte – az Országgyűlésben, a középiskolákban és másutt -, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával letartóztatták, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték.
Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését a Budapesti Népfőügyészség február 11-én kérte. A Mentelmi bizottság február 25-én terjesztette be jelentését, a megszálló hatóságok pedig még aznap letartóztatták a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Köztársaság elleni összeesküvéssel, szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával vádolták meg.
1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, ahol bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak.
Kovács Béla 1955 novemberében visszakerült Magyarországra és 1956 áprilisában szabadult. A forradalom leverése után még kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. Ezután már csak néhány évig élt, 1959. június 21-én 51 évesen halt meg.
A szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták.
Szimbolikusan a kisgazda politikus törvénytelen letartóztatásával indult el az a csaknem ötvenéves folyamat, amelyben a kommunista párt szisztematikusan kiirtotta a társadalom azon tagjait, akik bármilyen kritikával illették a rendszert, netán ellenszegültek annak. Ezzel elindultak egy olyan úton, ami a totális egypárti diktatúra felé haladt. (Az ünnepet Horváth Béla kisgazda képviselő kezdeményezte.)
FALUDY GYÖRGY: MAGÁNZÁRKA
Késő este már az ember
csizmája felett lebeg
fenn a légben – két hüvelykkel
négy hüvelykkel – egyremegy
s hirtelen a lényegesre
gondol mit miért csinál?
Tegyek végre pontot Recskre,
ne kívánjak élni már?
Annyi jóbarát küzd értem
küzdjön mindegyik csak én nem?
Mit gondoljak, mit akarjak
hogy túléljem? hogy meghaljak?
Melyik a tisztességesebb?
A kommunizmus fekete könyve (Le Livre noir du communisme – 1997, Paris) adatai szerint a világon mintegy 100 millió, Kelet-Közép-Európában egymillió áldozat írható a kommunizmus számlájára, ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által.
Magyar történészek becslése szerint a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt mintegy 600 ezer magyar közül minden harmadik, vagyis 200 ezer honfitársunk életét vesztette.
Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.
2021-ben a Magyar Nemzeti Levéltár közzétette a Szovjetunióba egykor elhurcoltak adatbázisát, amely az Orosz Állami Hadilevéltárban őrzött, 1941 és 1956 között a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak (682 ezer) digitális másolatát tartalmazza.
Az adatbázis a https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/szovjet-taborok-magyar-foglyai címen érhető el. A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások szervezete a kutatásaik és a fellelhető iratok szerint több mint 800 ezer elhurcolt magyar állampolgárról tud.
