1989 áprilisán Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár nemzetközi sajtóértekezletén elmondta, hogy Magyarországon társadalmi, politikai és ideológiai értelemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe. 25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. április 21-27.
Magyarországi változások:
1989. április 21. – Megjelent a Magyar Távirati Iroda a nemzetközi sajtóból válogató Világújság című kiadványának első próbaszáma az újságos standokon.
1989. április 21. – Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tájékoztatása szerint a bérek az év első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest 12-15 százalékkal nőttek, ami erősítheti az amúgy is magas inflációt.
1989. április 21. – A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gépkocsi-kiutalásokkal kapcsolatos vizsgálata megállapította: miközben évről évre nő a kielégítetlen igénylők tábora (1988-ban 361 ezren álltak sorba), egyre több új kocsi talál gazdára a külön keretekből (a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosai és leszármazottaik, a közéleti szervezetek igényei).
1989. április 21-23. – XII., egyben utolsó kongresszusán megszűnt a KISZ, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, utódszervezeteként megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ), melynek első elnökévé Nagy Imrét, a KISZ Központi Bizottságának korábbi első titkárát választották meg.
1989. április 22. – Közzétették a Magyar Demokrata Fórum egészségügyi reformtervezetét, amely szerint meg kell teremteni az általános, egyéni kötelező biztosítási rendszeren alapuló ellátást, s a lakossági biztosítási rendszer mellett az egészségügyi ellátást az államnak és a biztosító intézeteknek együttesen kell finanszírozniuk.
1989. április 22. – A Duna Kör közgyűlése állásfoglalást fogadott el, melyben leszögezték: ha folytatódik az osztrák részvétel a „Duna tönkretételében”, és felépül a nagymarosi vízlépcső, a Duna Kör ellenezni fogja a szoros kapcsolatok ápolását Ausztriával más területeken.
1989. április 22. – Az állam elleni bűncselekmények tényállásainak sürgős felülvizsgálatát, a büntetőjogi szabályozás reformját szorgalmazták a Független Jogász Fórum eszmecseréjén, ahol abban is egyetértettek, hogy állam elleni bűncselekmény címén senkit ne lehessen halálra ítélni.
1989. április 22. – Grósz Károly, az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára a KISZ kongresszusán tett felszólalásában azt mondta, hogy elkerülhetetlennek látszik a gazdasági szükségállapot bevezetése (mint később kiderült, ezen nem a demokratizálás lassítását, hanem a kormány gazdasági döntéshozatali jogkörének bővítését értette). Grósz szerint értékelésével Németh Miklós kormányfő is egyetértett, de az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ülésén leszavazták őket. Németh Miklós ezután felhívta a Magyar Televízió híradójának szerkesztőségét, és kijelentette: az ülésen a javaslat ellen szavazott.
1989. április 24. – A Magyar-Szovjet Közgazdasági Bizottság budapesti ülése után magyar részről elhangzott: már 1991-ben át lehetne térni a kétoldalú kereskedelemben a konvertibilis valutában történő elszámolásra.
1989. április 24. – Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár nemzetközi sajtóértekezletén elmondta, hogy Magyarországon társadalmi, politikai és ideológiai értelemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe.
1989. április 25. – Kiskunhalasról hazaindult a szovjet 13. harckocsi-gárdaosztály, ezzel megkezdődött az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet hadseregcsoport alakulatainak részleges kivonulása.
1989. április 26. – A Művelődési Minisztérium közölte, hogy mindaddig nem tervezik a kötelező oroszoktatás eltörlését, amíg az iskolákban ennek felváltásához nem biztosítottak a feltételek, de ahol megoldott a másik idegen nyelv tanítása, engedélyezik az orosz fakultatívvá tételét.
1989. április 26. – Az országban először adtak át cigány népfőiskolai diplomákat a baranyai Alsószentmártonban.
1989. április 26. – A Minisztertanács büntetőjogászokból és történészekből álló bizottságot hozott létre az 1945 és 1962 közötti koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára.
1989. április 26. – Veszprém megyei látogatásán Grósz Károly pártfőtitkár egy pártaktíván azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy előrehozzák az 1990-es választásokat, és csak ezután rendeznék meg az MSZMP soron következő kongresszusát.
1989. április 26. – Bejelentették, hogy negyven év után újra független újság indul Szabolcs-Szatmár megyében Határszél címmel.
1989. április 27. – Ülősztrájkot szervezett a Belügyminisztérium elé a Fidesz választmánya, tiltakozva a rendőri túlkapások ellen, követelve Horváth István belügyminiszter lemondását, a Belügyminisztérium feletti közvetlen MSZMP irányítás megszüntetését.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből
1989. április 21. SZOVJETUNIÓ: Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes közölte, hogy 1989-90-ben a katonai költségvetést 4,2 százalékkal, a fegyverek és a haditechnika előállítását 19,5 százalékkal csökkentik.
1989. április 21. SZOVJETUNIÓ: A szovjet hivatalos statisztika szerint a még 1985-ben bevezetett korlátozások nyomán az egy főre eső alkoholfogyasztás 8,28 literről 3,6 literre esett vissza, az alkohollal összefüggő halálesetek száma 50 százalékkal csökkent. (A kimutatás nem tartalmazta a tiltott szeszfőzésre és fogyasztásra vonatkozó adatokat.)
1989. április 23. JUGOSZLÁVIA: Az újvidéki Magyar Szó című újság a szerb kormány illetékesére hivatkozva azt írta: a vajdasági nemzetiségi tannyelvű oktatás senki számára sem lesz kötelező, de bárki élhet vele.
1989. április 23. ROMÁNIA: Véget értek a tömegdemonstrációk, amelyeken összességében több mint egymillióan méltatták, hogy az ország felszámolta külső adósságát, s „gazdaságilag és politikailag teljesen független állam lett”.
1989. április 24. CSEHSZLOVÁKIA: Brnóban jogerősen 16, illetve 6 hónapi börtönre ítéltek két ellenzéki aktivistát, akik írásos anyagaikban „sértegették és rágalmazták a csehszlovák állami és politikai szerveket, fizikai és lélektani terrorral vádolták azokat, alaptalanul, a valóságot eltorzítva számoltak be bírósági eljárásokról”.
1989. április 24. – JUGOSZLÁVIA: Az Újvidék melletti Sajkason megalakult az ország első magántőkére alapozott részvénytársasága.
1989. április 24. JUGOSZLÁVIA: Megkezdődött az államigazgatás reformja, első lépésként a kormánytagok és munkatestületeik számát csökkentették.
1989. április 24. LENGYELORSZÁG: Szabadon bocsátották Waldemar Chmielewskit, akit 1985-ben 14 év börtönre ítéltek, mert részt vett a Szolidaritás lelkészének számító Jerzy Popieluszko atya meggyilkolásában.
1989. április 24. ROMÁNIA: Az Európai Közösség Miniszteri Tanácsa hivatalosan bejelentette, hogy az emberi jogok romániai helyzete miatt felfüggesztették a tárgyalásokat Bukaresttel az új kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményről.
1989. április 24. SZOVJETUNIÓ: Givi Gumbaridze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának új első titkára nyugati újságírók előtt megerősítette, hogy Tbilisziben április 9-én könnygázon kívül mérgező gázt is bevetettek a tüntetők ellen, ami halálos áldozatokat is követelt.
1989. április 24. SZOVJETUNIÓ: Belorussziában kormányprogramot fogadtak el a belorusz nyelv terjesztésére, mert a lakosság 80 százalékét kitevő fehéroroszok gyakorlatilag eloroszosodtak.
1989. április 24. SZOVJETUNIÓ: Örményországban első alkalommal nyilvánították munkaszüneti nappá a tragikus emlékű 1915-ös örményellenes pogromok évfordulóját.
1989. április 25. CSEHSZLOVÁKIA: Jan Fojtík, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ideológiai ügyekért felelős titkára kijelentette: Csehszlovákia nem fog visszatérni a történelem által meghaladott burzsoá típusú parlamenti rendszerhez, a lenini elveknek megfelelően valósítja meg az átalakítást.
1989. április 25. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén nemzedékváltás zajlott le, a testület 110 – zömében nyugdíjas korú – KB-tag és -póttag, köztük Andrej Gromiko, Mihail Szolomencev és Nyikolaj Tyihonov felmentési kérelmét fogadta el, majd 24 póttagot kooptált, ezzel a testület létszáma 301-ről 251 főre csökkent.
1989. április 26. LENGYELORSZÁG: A varsói vajdasági bíróság elhalasztotta a lengyel Független Diákszövetség (NZS) bírósági bejegyzését, mert annak alapszabályzata többek között tartalmazta a sztrájkok esetleges szervezését, ami csak a szakszervezetek joga.
1989. április 27. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák televízióban elhangzott kommentár szerint „határozottan nem szolgálja” a két ország érdekeit a Magyar Televízió Panoráma című műsorában sugárzott, a prágai tavasz jelképének számító Alexander Dubcekkel készített interjú, amelynek magyar belpolitikai célja van, mégpedig Kádár János diszkreditálása. (A Dubcek-interjú első, április 17-én sugárzott része után Csehszlovákia már diplomáciai úton tiltakozott.)
1989. április 27. LENGYELORSZÁG: A szejm a kormány tájékoztatáspolitikáért felelős tagjává választotta Jerzy Urban korábbi kormányszóvivőt.
1989. április 27. NDK: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára bejelentette, hogy 11 500 sorkötelesnek lehetővé teszik az alternatív katonai szolgálatot.
1989. április 27. ROMÁNIA: A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Végrehajtó Bizottsága két új bukaresti metróvonal megépítését hagyta jóvá.
