Mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg a május 1-jei felvonulást Budapesten, a társadalmi, politikai és állami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat. Huszonöt éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. április 28-május 4.
Magyarországi változások
1989. április 28. – A Belügyminisztérium átadta a legfőbb ügyésznek az 1956-os forradalom mártír miniszterelnöke, Nagy Imre és társai perének iratait.
1989. április 28. – Az Elnöki Tanács egyetértett Németh Miklós miniszterelnök kormányátalakítási javaslatával, hogy az Országgyűlés mentse fel Berecz Frigyes ipari, Czibere Tibor művelődési, Váncsa Jenő mezőgazdasági, Várkonyi Péter külügy-, Villányi Miklós pénzügyminisztert, Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, és pénzügyminiszterré Békesi Lászlót, művelődési miniszterré Glatz Ferencet, külügyminiszterré Horn Gyulát, ipari miniszterré Horváth Ferencet, mezőgazdasági miniszterré Hütter Csabát, az OT elnökévé pedig Kemenes Ernőt válassza meg.
1989. április 28. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) mellett működő Művelődéspolitikai Munkaközösség elhibázottnak minősítette az MSZMP KB Kultúrpolitikai Munkaközösségének 1973. márciusi, „néhány társadalomtudós antimarxista nézeteiről” szóló állásfoglalását, és elhatárolta magát attól. (A „filozófus perként” ismertté vált ügyben tudományos nézetei miatt filozófusokat, szociológusokat – Hegedűs Andrást, Márkus Máriát, Heller Ágnest, Márkus Györgyöt, Kis Jánost, Bencze Györgyöt és Vajda Mihályt – ültettek a vádlottak padjára, amit adminisztratív kényszerintézkedések sorozata követett.)
1989. április 29. – Megkezdte adását az ország első, a Magyar Rádiótól független regionális stúdiója, a Rádió Juventus Balaton. Ugyanezen a napon Pécsett megkezdte működését az ország első reggeli televíziója.
1989. április 29. – A Jurta Színházban megalakult a Nemzeti Megbékélési és Elszámoltatási Bizottság a kezdeményező Magyar Függetlenségi Párt, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, valamint megfigyelőként a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Párt részvételével. A testület fő célja a nemzet vagyonának kezeléséért felelős vezetők elszámoltatása, felelősségük megállapítása, a korábbi politikájával leszerepelt állami és pártvezetés megtisztulásának elősegítése.
1989. április 29-május 1. – Pécsett rendezték meg Európa keresztény ifjúságának ökumenikus találkozóját a kontinens csaknem valamennyi országából érkezett 15 ezer fiatal részvételével.
1989. május 1. – Mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg a május 1-jei felvonulást Budapesten, a társadalmi, politikai és állami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat, hanem az ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a Felvonulási térre. A független szakszervezetek a Népligetben tartottak majálist.
1989. május 1. – Életbe lépett a közgyógyellátottakra vonatkozó rendelet, módosították a gyógyszerek ártámogatását, egyszerűsödött a gyógyszertárak ügyvitele.
1989. május 2. – A magyar-osztrák határon megkezdték az elektromos határzár felszedését. (A 350 kilométer hosszú magyar-osztrák határon 1949 és 1971 között telepítették a jelzőrendszert.)
1989. május 2. – Sarkadi Nagy Barna elnökhelyettes vette át az Állami Egyházügyi Hivatal vezetését a nyugállományba vonult Miklós Imre államtitkár utódaként, első nyilatkozata szerint az állam az egyházi élet szabályozásának minden területéről kivonul.
1989. május 3. – Elkészült a kormány Nyers Rezső államminiszter vezette reformbizottságának vitaanyaga, mely szerint ahhoz, hogy három éven belül megálljon az életszínvonal csökkenése, reális közelségbe kerüljön a gazdaság külső és belső egyensúlyának megteremtése, másfél milliárd dollárnyi pótlólagos erőforrásra van szükség, ami csakis működőtőke lehet.
1989. május 3. – A Pozsonyban tárgyaló Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes közölte csehszlovák partnerével, hogy Magyarország egyelőre nem köti meg a kormányközi egyezményt Csehszlovákiával a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos környezetvédelemről és víztisztító berendezések létesítéséről, mert megvárják a parlament döntését, hogy lesz-e népszavazás a vízlépcső ügyében.
1989. május 4. – A Magyar Vöröskereszt romániai menekülteket segítő irodája közölte, hogy 1988-ban 14 700, 1989 első négy hónapjában pedig több mint 6000 menekültnek segített.
1989. május 4. – A Minisztertanács gazdasági csomagterv kidolgozásáról döntött a kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében. Marosán György kormányszóvivő azt is bejelentette: a vállalkozásbarát lépések és a reprivatizáció mellett csökkentik a költségvetési kiadásokat, és a tervezettnél nagyobb fogyasztói áremelkedések következnek, de ezeket differenciált szociálpolitikai intézkedésekkel ellensúlyozzák.
1989. május 4. – A Vásárhelyi Pál Társaság képviselői ismertették a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer további építését támogató nyilatkozatukat.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből
1989. április 28. LENGYELORSZÁG: Varsóban megtartotta első országos kongresszusát az emberi és állampolgári jogok védelmére és e jogok népszerűsítésére alakult Lengyel Társadalmi Bizottság.
1989. április 28. ROMÁNIA: Befejeződtek a külföldi adósságok visszafizetése nyomán szervezett tömegdemonstrációk és népgyűlések, amelyeken a résztvevők kinyilvánították „a nép egyöntetű ragaszkodását a párthoz és Nicolae Ceausescu elvtárshoz”.
1989. április 28. SZOVJETUNIÓ: A diplomataellátó szolgálat közölte: Moszkvában a külföldiekre is kiterjesztik a május elején bevezetendő cukorjegyrendszert.
1989. április 28. SZOVJETUNIÓ: A moldáviai minisztertanács úgy határozott, hogy ismét az orosz pravoszláv egyház tulajdonába adja a a köztársaság legnagyobb székesegyházát Kisinyovban (Chisinau).
1989. április 28. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága (SZKP KB) mellett működő Központi Revíziós Bizottság helyreállította Roj Medvegyev történész 1969-ben – a személyi kultuszt leleplező írásai miatt – fegyelmi úton megszüntetett párttagságát.
1989. április 29. SZOVJETUNIÓ: Országos vitára bocsátották a szakszervezeti törvény tervezetét, melynek értelmében a szakszervezetek elnyernék a sztrájkjogot.
1989. április 30. SZOVJETUNIÓ: A kijevi területi pártbizottság első titkára szerint jóllehet a szovjet kormány már három éve utasítást adott a csernobili atomerőmű-baleset nyomán veszélyessé vált övezet jogi helyzetének rendezésére, a kitelepített lakosság életkörülményei továbbra is elfogadhatatlanok.
1989. május 1. CSEHSZLOVÁKIA: Tizenhat év után tartották ismét a május elsejei ünnepi felvonulást a Vencel téren, a demonstráción több mint negyedmillió ember vett részt. A hivatalos felvonulás elején és végén tüntető ellenzékiek közül több százat őrizetbe vettek.
1989. május 1. LENGYELORSZÁG: Varsóban most először nem rendeztek hivatalos ünnepi felvonulást, ugyanakkor a radikális csoportok demonstrációit országszerte brutálisan oszlatták fel.
1989. május 1. ROMÁNIA: Tiltakozásul a román hatóságoknak az ellenzékkel szembeni fellépései miatt az Európai Gazdasági Közösség Bukarestben állandó képviseletet fenntartó hét tagállama, valamint az Egyesült Államok és Kanada bojkottálta a május elsejei romániai ünnepségeket.
1989. május 1. SZOVJETUNIÓ: Lapbeszámolók szerint az Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmény többségű Karabah-hegyvidéki Autonóm Területen örmény és azeri szélsőségesek garázdálkodnak, a két szovjet tagköztársaságból mintegy 300 ezer kisebbségben élő örmény, illetve azeri kényszerült menekülésre, ellátásuk nem megoldott, túlnyomó részük sátrakban él.
1989. május 3. LENGYELORSZÁG: Az 1945 előtti nemzeti ünnepen mintegy tizenötezer szélsőséges ellenzéki tüntetett Krakkóban kommunista- és szovjetellenes jelszavakkal, a júniusi választások bojkottjára szólítva fel a lakosságot.
1989. május 3. ROMÁNIA: A Kolozsvárott megjelenő Igazság című lap közlése szerint nem valósult meg a vágóbaromfi, a házinyúl, a burgonya, a méz és a szárazbab felvásárlási terve, ami nehézségeket okozott a városi lakosság ellátásában.
1989. május 4. CSEHSZLOVÁKIA: Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő szerint az ország gazdasága súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, ebből a kivezető út az alapvető szerkezeti átalakítás, az adminisztratív helyett a gazdasági irányítási módszerek bevezetése.
1989. május 4. JUGOSZLÁVIA: Brijuni szigetén 1200 jugoszláv tudós, közgazdász, gazdasági vezető és szakember kezdett tanácskozást a gazdasági reformról.
1989. május 4-5. BULGÁRIA: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága a mezőgazdaság átalakításáról tárgyalt, mert az ágazat 1988-ban 900 millió leva veszteséget halmozott fel. A referátum javasolta az elbürokratizálódott mamutgazdaságok megszűntetését, a földbérlet engedélyezését szigorúan alulról szerveződő „akkord-csoportok” számára.
1989. május 4-5. LENGYELORSZÁG: A Lengyel Egyesült Munkáspárt országos pártértekezletén állást foglaltak a sztálinizmus maradványaival való teljes leszámolás és az áldozatok kártérítése mellett.
