Stuart Mária annyira volt vakmerő és indulatos, mint I. Erzsébet ravasz és óvatos. Mária számos katasztrofális döntést hozott, botrányokba és politikai intrikákba keverve magát. Stuart Mária idén 480 éve, 1542. december 8-án született és 435 éve, 1587. február 8-án halt meg.
V. Jakab skót király és francia felesége, Lotharingiai Mária egyetlen gyermeke 1542. december 8-án született a skóciai Linlithgow-palotában, apja hat nappal később kolerában meghalt, így Mária hatnapos korában Skócia királynője lett, majd 16 évesen a francia örökössel kötött házassága révén Franciaország királynője lett. Hogy elejét vegyék a trónra igényt tartó VIII. Henrik angol király (egyébként Mária nagybátyja) követelésének, a csecsemőt még apja halálának napján Skócia királynőjévé nyilvánították.
Henrik 1543 nyarán olyan szerződést erőltetett a skótokra, amely Máriát az ő Edward fiához adta volna, a skót parlament azonban nem akart a hagyományosan franciabarát külpolitikán változtatni és az év végén felbontotta az eljegyzést. Máriát kilenc hónaposan megkoronázták, s miután Henrik előbb megpróbálta elrabolni, majd egy hadjáratban vereséget mért a skótokra, az ötéves királynőt Franciaországba menekítették.
Mária pompában töltötte éveit, kitűnt a vadászatban és a táncban, megtanult latinul, görögül, olaszul és spanyolul. A mai mércével nézve is sudár (mintegy 180 cm magas) termetével, bronzvörös hajával, barna szemével, szépségével és műveltségével maga volt a reneszánsz nőideál. 1558-ban férjhez adták az igen alacsony és dadogó dauphinhez, aki a következő évben II. Ferenc néven francia király, Mária pedig királyné lett.
Időközben az angol trónt Mária unokatestvére, VIII. Henrik lánya, Erzsébet foglalta el. Az öröklési sorrendben második Mária – Európa katolikus többségével együtt – nem ismerte el a protestáns királynőt, s magát tekintette legitim uralkodónak.
Felvette az Anglia királynője címet, halálos ellenségévé téve unokatestvérét, a nagypolitika azonban ellene dolgozott.
Franciaországban kitört a hugenotta lázadás, férje meghalt, a régensként kormányzó Medici Katalin pedig kiegyezett Angliával. Mária, akinek Skóciában régensként uralkodó anyja ugyanebben az időben hunyt el, nem ismerte el a szerződést és elhagyta Párizst.
A 18 éves királynőt teljes anarchia fogadta, a protestáns rendek gyanakvással tekintettek a bigott katolikus Máriára. Neki mégis sikerült úrrá lennie a nehézségeken, bár serege és jövedelme alig volt, alattvalói pedig mindig készen álltak az összeesküvésre. Mária 1565-ben férjhez ment Darnley lordjához, de a házasság boldogtalannak bizonyult, hiába született belőle egy fiú, Jakab. Kicsapongó és féltékeny ura Mária színe előtt gyilkolta meg annak titkárát, ráadásul a trónt is magának akarta megszerezni.
A királynő gondjait Bothwell earlje oldotta meg, aki 1567 februárjában eltette láb alól a kényelmetlenné vált férjet. Mária felbujtóként maga is gyanúba keveredett, a felháborodás még magasabbra csapott, amikor három hónap múlva férjhez ment Bothwellhez. Az okokat illetően csak találgatni lehet: vélhetőleg nem a szenvedély, hanem betegsége, elkeseredettsége vihette rá a lépésre, s szeretett volna egy erős férfit találni, akire támaszkodhat. Rosszul számított, mert harmadik esküvőjét a katolikus és a protestáns egyház is érvénytelennek nyilvánította, a rendek pedig fellázadtak. Máriát elfogták, lemondatták 13 hónapos fia javára, majd egy távoli szigeten bebörtönözték.
A mártírrá vált konspirátor
Mária egy év múlva megszökött, de a hívei által szervezett felkelés összeomlott, ő maga Angliába menekült. Itt cseberből vederbe, pontosabban fogságból fogságba került. Erzsébet ugyanis nem tudta és nem is akarta trónjára visszasegíteni `kedves testvérét`, külföldre sem engedhette, mert akkor a franciák kezére játszik, de szabad mozgást sem biztosíthatott neki, nehogy a katolikus ellenzék élére álljon.
A rabság évtizedei alatt Mária szépsége elfogyott, alakja megtört, elhízott, vigaszt csak a vallás, a kézimunka és kedvenc madarai jelentettek számára. Előbb kérvények, majd összeesküvés révén próbált szabadulni, de a konspirációt leleplezték és „koncepciós per” indult ellene. A szuverén ország királynőjét angol bíróság előtt, angol törvények alapján ítélték halálra úgy, hogy az ítélet már a per kezdete előtt készen állt. Erzsébet csak hosszas halogatás után engedélyezte a kivégzést, s később felháborodással ítélte el a koronatanács túlbuzgó, „tudtán kívül” eljáró tagjait. Megjegyzendő, hogy az ítélet ellen Mária fia, Stuart Jakab sem tiltakozott, aki anyjához nem kötődött, viszont régóta vágyott az angol trónra.
A 44 éves Mária nagy méltósággal, fekete-vörös ruhában (a katolikus egyházban a mártíromság hagyományos színeiben) hajtotta nyakát 1587. február 8-án a bárd alá. A bakónak csak harmadszorra sikerült a fejet a törzstől elválasztania, a súlyos sebektől vérző Mária az első két csapás után még élt. Egy elterjedt és valószínűleg igaz legenda szerint Mária parókát viselt, így amikor a hóhér felemelte fejét, hogy felmutassa azt, csak a paróka maradt kezében, a fej a földre esett.
Erzsébet mindenáron el akarta kerülni, hogy ereklyék maradjanak, ezért a kivégzésnél használt tárgyakat és Mária tárgyainak java részét elégették. A bebalzsamozott tetem egy évig maradt a kivégzés helyén, Fotheringay kastélyában, majd a peterborough-i katedrálisban temették el, innen fia, I. Jakab fáklyás menetben vitette a westminsteri apátságba, ahol azóta is Erzsébet mellett pihen.
Stuart Mária romantikus és tragikus figurája megosztotta a kortársakat és megosztja az utókort is.
Egyesek férfifaló, gátlástalan csábítót, mások szende gyermekkirálynőt, a nagypolitika ártatlan áldozatát látják benne. Szépsége és tragikus sorsa azóta is foglalkoztatja a történetírókat és művészeket.
A híres nők közül talán ő a legtöbb film és irodalmi alkotás hőse, Friedrich Schiller drámát, Stefan Zweig regényt írt róla. Már 1895-ben fekete-fehér rövid némafilm készült róla, talán a leghíresebb filmet 1971-ben forgatták Vanessa Redgrave-vel a címszerepben, Erzsébetet Glenda Jackson alakította. Egy újabb alkotásban a főhősnőt ezúttal Scarlett Johansson személyesíti meg. A két királynő című kosztümös történelmi drámában a karizmatikus Stuart Mária viharos életének krónikáját ismerhetjük meg.
