A Szentszék 1308. december 13-án engedélyezte az ágostonos regulát és pápai jogú renddé nyilvánította az Első Remete Szent Pálról nevezett Pálos rendet.
A Magyar Pálos Rend, az egyetlen magyar alapítású római katolikus férfi szerzetesrend pápai jóváhagyásának 700. évfordulója alkalmából Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása szerdán este szentmisét mutat be Budapesten, az Egyetemi templomban. Az évforduló alkalmából a rend vezetése 2008-at Pálos évnek nyilvánította.
A XIII. századi Magyarországon a pécsi, veszprémi és az egri egyházmegyék remetéi életük közös szabályozására törekedtek. 1225-ben Bertalan pécsi püspök a Mecsekben, a Szent Jakab-hegyen monostort építtetett az ott élő remetéknek. 1250 körül a Pilis hegyeiben remeteéletet élt Boldog Özséb esztergomi kanonok a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére épített monostort és egy templomot, hogy egyesítse a pilisi és a mecseki remetéket.
Boldog Özséb 1262-ben kérte a rend jóváhagyását IV. Orbán pápától, aki ezt megtette, de a szükséges anyagi feltételek hiánya miatt nem engedte Szent Ágoston regulájának átvételét, így a rend a veszprémi Pál püspök joghatósága alatt élt. A Szentszék 1308. december 13-án engedélyezte számukra az ágostonos regulát és pápai jogú renddé nyilvánította az Első Remete Szent Pálról nevezett rendet.
1341-ben a pápa engedélyezte számukra a fehér kámzsa viselését, megkülönböztetésül a fekete ruhás papoktól és a szürke ruhás kóborló remetéktől.
1352-ben Nagy Lajos király Márianosztrán kolostort épített a pálosoknak, 1381-ben pedig Velencéből Magyarországra hozatta a rend patrónusának, Remete Szent Pálnak az ereklyéjét, amelyet Budaszentlőrincen helyeztek el.
A XIV-XV. században a rend egész Európában elterjedt, a XV. század végi Magyarországon közel 900 pálos szerzetes élt és 130 pálos rendi kolostor működött. Magyarországi virágzásuknak a török hódoltság vetett véget.
Buda 1686-os visszafoglalása után a rend ismét fejlődésnek indult, 1770-ben a monasztikus szerzetesrendek közé sorolták, ekkor a tagjainak sorába lépett Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek is.
II. József 1786-ban más szerzetesrendekkel együtt a pálos rendet is eltörölte, csak Lengyelországban, Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk.
1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a gellérthegyi Sziklatemplomba és kolostorba, a következő időszakban több kolostoruk is nyílt, köztük 1935-ben a pécsi, amely máig a rend magyarországi központja. 1950-ben a kommunista államhatalom feloszlatta a rendet, 1951 húsvét hétfőjén az ÁVH betört a Sziklatemplomba és begyűjtötte a szerzeteseket.
A rend Magyarországon a rendszerváltás után, 1989-től szerveződött újjá, jelenleg négy kolostoruk van: Budapesten a gellérthegyi Sziklakápolna, Pécsett a rend magyarországi központja, valamint a márianosztrai és a petőfiszállás-szentkúti kolostor.
