1945 januárjában nyugatra hurcolták a Magyar Nemzeti Bank arany-, valuta-, bankjegy- és értékpapír-készletét. Az „aranyvonat”, amely az Magyar Nemzeti Bank elhurcolt aranykészletét szállította vissza az országba 1946. augusztus 6-án érkezett meg Budapestre.
A második világháború utolsó hónapjaiban a közeledő szovjet csapatok elől az ország értékeit vasúton menekítették nyugat felé, ezeket a szerelvényeket emlegették később „aranyvonatként”.
Az első aranyvonaton a jegybank 29 tonna aranya, valuta- és részvényállománya mellett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aranykincsét, közgyűjtemények (Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia) értékeit, többek között Mátyás király Corvináit és a méteretalon platina rudat, valamint állami kezelésű letétállományokat, köztük zsidó eredetű vagyont is elszállítottak. Ezek a kincsek két részletben hagyták el az országot, az első szerelvény 1945. január 17-én, a második január 23-án indult a fertőbozi vasútállomásról. A vonatokon utazott a jegybank 230 tisztviselője és családjuk is, összesen csaknem hétszáz ember.
A szállítmány végül egy ausztriai községbe, Spital am Phyrnbe került, amelyet az amerikaiak szabadítottak fel. A Nemzeti Bank vagyontárgyai így az Amerikai Egyesült Államokhoz kerültek. Hosszas tárgyalások után Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 júniusában Washingtonban megállapodott az amerikai kormánnyal a jegybank aranykészletének és más értékeknek a visszaadásáról.
A 29 tonnányi készlet, amely 2696 darab aranyrúdból és 40 zsák aranyérméből tevődött össze, 1946. augusztus 6-án három amerikai tehervagonban, kenderzsákokba csomagolva érkezett meg Budapestre. Az MNB aranykészlete szolgált az augusztus 1-jén sikeresen bevezetett új pénz, a forint fedezetéül.
