85 éve, 1938. január 5-én született Rómában I. János Károly volt spanyol király. Az uralkodó elévülhetetlen érdemeket szerzett a demokratikus Spanyolország létrejöttében, de 2014-ben, miután pénzügyi visszaélések gyanújába keveredett, lemondott fia, VI. Fülöp javára.
I. János Károly volt spanyol király Juan Carlos Alfonso Víctor María de Borbón y Borbón-Dos Sicilias néven 1938. január 5-én született Rómában. Nagyapjának, a Bourbonok spanyol ágából származó XIII. Alfonz királynak még 1931-ben, a köztársaság kikiáltásakor kellett elhagynia Spanyolországot. Juan Carlos Alfonso Víctor María de Borbón y Borbón-Dos Sicilias 1938. január 5-én született Rómában János, Barcelona grófja első gyermekeként, a máltai lovagrend templomában Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa keresztelte meg.
A család 1941-ben a semleges Svájcba, 1946-ban a portugáliai Estorilba költözött. A polgárháborúban győztes Francisco Franco tábornok diktatórikus rendszere 1947-ben névleg visszaállította a monarchia intézményét, és egy törvény lehetővé tette, hogy Franco jelölje ki utódát.
A diktátor engedélyezte a tízéves herceg hazatérését, aki érettségi és a katonai szolgálat letöltése után egy-egy évig a tengerészeti és a repülőtiszti akadémiára járt, majd a madridi egyetemen jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1962. május 14-én Athénban vette feleségül Zsófia görög és dán hercegnőt, a frigyből három gyermek született: Elena 1963-ban, Krisztina 1965-ben, a trónörökös Fülöp pedig 1968-ban.
A már hanyatló egészségű Franco 1969-ben – mivel a herceg apját gyanúsan liberálisnak találta – egy generációt átugorva János Károlyt nevezte ki utódává, Spanyolország hercegévé és jövendő királyává. A herceg a következő években nyilvánosan támogatta a rezsimet, gyakran utazott külföldre hazája hivatalos képviselőjeként, de titokban kapcsolatot tartott a hazai és az emigrációban élő ellenzék vezetőivel.
I. János Károly két nappal Franco halála után, 1975. november 22-én lépett trónra. A parlamentben elmondott első beszédében a demokrácia visszaállítását tűzte ki céljául, kifejezve óhaját, hogy minden spanyol királya legyen.
Az 1978-ban a politikai erők közötti konszenzus jegyében megszületett új demokratikus alkotmány inkább jelképes szerepet adott az uralkodónak, aki fontos helyet töltött be a demokratikus politikai átmenetben.
Akadtak ugyan, akik kételkedtek benne, de az utolsó bizonytalankodókat is a maga oldalára állította, amikor 1981. február 23-án az alkotmányos intézményrendszer érdekében fellépve személyes tekintélyét latba vetve törte le a katonatisztek puccskísérletét.
I. János Károly az ezredforduló táján egy felmérésben minden idők legnépszerűbb spanyolja lett, de az ezt követő időszakban a gazdasági visszaesés következményeivel küszködő spanyolok bizalma megrendült benne.
A király és felesége háromszor tett hivatalos látogatást Magyarországon: először 1987-ben, majd 1996-ban jártak Budapesten, 2007-ben Sólyom László államfő fogadta.
A 190 centiméter magas uralkodó a spanyol mellett angolul, franciául, olaszul, portugálul és katalánul is kiválóan beszél. Szereti a gyors autókat és motorkerékpárokat, lelkes pilóta, síelő, vadász és rádióamatőr. Különösen kedveli a vízi sportokat, az 1972-es müncheni olimpián vitorlázóként a dragon kategóriában 15. helyezést ért el, felesége az 1960-as olimpián, fia az 1992-es barcelonai olimpián indult. Az utóbbi években csípőbántalmakkal küszködött, több műtétet is elvégeztek rajta. A király egészsége megrendült az utóbbi években. Ráadásul a diktatúrából a demokráciába való átmenet során megalapozott népszerűségét a királyi családhoz kötődő több botrány is megtépázta. I. János Károly 2014 januárjában döntést hozott lemondásról, és júniusban átadta fiának, Fülöp hercegnek a trónt, akit VI. Fülöp néven kiáltottak ki királlyá.
