A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték “kövércsütörtöknek” vagy “zabálócsütörtöknek”, amikor ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás “kötelező” volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot.
Szerdán megkezdődött a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt latin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, és azt a negyven napot jelöli, amely hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményében.
A böjt, az önmegtartóztatás és a lemondás a megtérés és az Isten felé való újraorientáció eszközei. A böjtnek fel kell szabadítania a szívet Isten és az emberek szolgálatára, és fogékonnyá kell tennie az új vallási tapasztalatok iránt. „A böjt olyan forma, amely javítja az életet”.
Böjtölni lehet lemondás nélkül is: a hívők intenzívebben szentelhetik magukat az imának, adományozhatnak segélyszervezeteknek vagy más jó célokra, vagy több időt és figyelmet fordíthatnak embertársaikra, családtagjaikra.
Hozzátették:
a böjt a Szentírásban soha sem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.
Az Ószövetségben nincsenek a böjtre vonatkozó egységes előírások, viszont voltak külső jellemzői, mint a bűnbánó öltözék, hamu fejre szórása vagy épp a tartózkodás az ételtől, italtól. A böjt célja az ember Isten előtti megalázkodásának kifejezésre juttatása volt. Ugyanakkor a próféták hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt belső megújulást kell, hogy szolgáljon, és ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia.
Hogyan módon készülj a húsvétra?
– Olvasd el és elmélkedj a nap evangéliumáról.
– Kerüld az édességeket vagy az alkoholt.
– Kihívást jelent számodra a hús elhagyása?
– Gyújts minden nap egy gyertyát egy adott személyért.
– Tényleg csak telefonálásra használd az okostelefonod (kapcsold ki a WiFi-t és a mobil adatátvitelt).
– Fogyasztástól való tartózkodás: kibírsz 40 napot egy új ruha vásárlásaa nélkül?
– Vásárláskor használj szövettáskát.
– Hagyd autódat a garázsban a nagyböjt idején.
– Tölts több időt családoddal és barátaiddal.
Az Újszövetségben – Lukács evangéliuma szerint – Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. Az ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület.
„Mindennek az az üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására és tudja, hogyan kell helyesen cselekedni” – fogalmaztak.
A korai keresztények számára a legfontosabb példa Jézus böjtölése volt, annak nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása, ami a 4. századra már általánossá vált a keresztény világban.
Nagyböjt a 7. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, így – mivel a vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak – húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.
A 11. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorúbb böjtöt:
a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A mai kor embere számára a böjt nemcsak a koplalásról szólhat: a böjt nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől való tartózkodást is jelentheti, de „mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással (…), amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb” – olvasható az MKPK közleményében.
A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak.
Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”
A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve “semmihét”, “csonkahét” volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték “kövércsütörtöknek” vagy “zabálócsütörtöknek”. Ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás “kötelező” volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Hazánkban évek óta ezen a napon rendezik a Torkos Csütörtök akciót, amikor az éttermek a menülapon szereplő kínálatból 50 százalék kedvezményt biztosítanak a helyben fogyasztásra.
