Hogy mennyire ikonikus állat a bölény, ahhoz nem férhet kétség, bárkinek az első tíz dolog között jut eszébe a „vadnyugat” szó hallatán. Ironikus módon azonban pont a telepesek okozták majdnem ennek a magasztos fajnak a végzetét.
Hogyan fordult a kocka, és lett mára a bölény több államnak is zászlón szereplő nemzeti állata? És egyáltalán: milyen a „buffalo” jelleme? A bölény – Egy amerikai ikon című dokumentumfilm végigkíséri egy borjú életét, születéstől a küzdő bikáig, hogy megértsük, hogyan vált ikonná ez az állat.
Volt idő, amikor még 60 millió bölény élt az amerikai kontinensen, annak minden szegletében előfordulva, nem ritkán 100-200 ezres csordákba tömörülve. A vastag bundás állat szoros kapcsolatban állt az indián kultúrával, az amerikai őslakosok ugyanis számos módon hasznosították: húsát megették, bundáját viselték, húgyhólyagjából tarisznyát csináltak, vérével festették magukat, de még az ürülékét is felhasználták, méghozzá tüzelésre.
Aztán amikor az 1800-as években a telepesek elkezdték meghódítani Amerika középső részét, nagyszabású vadászatot indítottak az állatok ellen, részben élelmezési céllal, részben sportvadászatként, ugyanakkor a helyi lakosok ellehetetlenítése céljából is.
A módszeres irtás odáig vezetett, hogy 1900-ra mindössze 1000 állat maradt, ezek is annak köszönhetően, hogy állatkertekbe, magánfarmokra menekítették őket. A későbbi tenyészprogramoknak köszönhetően viszont sikerült megmenteni a bölényt:
jelenleg nagyjából 120 000 példány él Amerikában.
Masszív felépítése ellenére az amerikai bölény igen fürge állat. 50-70km/h sebességgel képes száguldani, és akár másfél méter magasra is fel tud ugrani. Nem érdemes az útjába állni, már csak azért sem, mert jelenlegi előfordulási helyük egyikén, a Yellowstone Nemzeti Parkban több embernek okoztak sérülést, mint bármilyen más ottani állat.
Fürgeségükhöz impresszív termet társul: jelenleg ők a legnagyobb emlősök Észak-Amerikában, a hímek súlya elérheti az 1000 kg-ot, hosszuk pedig 350 cm-t, és ugyan a nőstények kisebbek, azért ők is nyomnak példányonként 500 kg-ot.
Vajon honnan ered a „buffalo” név, miközben az állat hivatalos neve angolul az, hogy „bison”? A bölény kultikussá vált nevét a francia telepesektől kapta, akik – némi szakbarbárságról tanúbizonyságot téve – „les boeufs”-nek, azaz ökörnek nevezték el őket. Ebből formálódott ki a buffalo.
Bár az őslakosok is rendszeresen vadásztak rá, volt egy fajtája, amit az indiánok szent és sérthetetlenként kezeltek: a fehér bölény.
10 millióból kb. egy példány születik fehérnek, albinizmusnak vagy pigmenthiánynak köszönhetően. A 2000-es években mindössze 6 fehér bölény jött a világra, szóval extrém ritka állatról van szó, akit a jószerencse és a bőség szimbólumának tartanak.
De az amerikai bölényt úgy általában is tisztelet és megbecsülés övezi. Az USA-ban számos államnak, többek között Kansasnak, Oklahomának, Észak-Dakotának és Wyomingnek is a buffalo a nemzeti állata, némelyiknek a zászlóján is szerepel.
Majd minden sportágnak van olyan megbecsült csapata, ami nevében viseli a bölényt és ott van a USS Buffalo nevű tengeralattjáró is, az első naszád, amelynek üzemanyagát nukleárisra cserélték. Amerika tehát nem létezhet a bölény nélkül, még ha volt is idő, amikor el akarta pusztítani azt.
Hazánkban a Viasat Nature természetcsatorna vetíti a bölényekről szóló természetfilm-sorozatot, de addig is alább olvasható néhány érdekesség erről az összetéveszthetetlen emlősről.
