„Az ország díszére.” A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítás 3 dimenziós változatával többek között betekinthetünk a Mátyás király alatt Budán létesített könyvkészítő műhely rejtelmeibe és a könyvtár létrejöttébe.
A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításának kétnyelvű (magyar és angol), 3D változata
A Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás teljes enteriőrjét rekonstruáló szolgáltatás eredeti terében végigsétálva tájékozódásunkat nyilak, valamint az alsó menüsor segítik. A látvány mindenhol nagyítható, a szövegek, továbbá a kiállított tárgyak – kéziratok, ősnyomtatványok, pénzérmék stb. – közelről is tanulmányozhatók. Az összefoglaló szövegek és a kiállított darabok a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt – kattintás után – nagyított formában jelennek meg a képernyőn.
Az eredeti kiállításhoz képest a kódexekhez számos esetben további – belső vagy a kötéseket ábrázoló – képeket is csatoltunk. Az eredeti kiállítás videói mellett újdonság a tárlat tartalmáról szóló kurátori kisfilm a legelső teremben. A kiállított kódexek jelentős részének teljes digitalizált változata rendelkezésre áll a Bibliotheca Corvina Virtualis honlapon.
A corvinák nem csupán muzeális kincsei az európai művelődéstörténetnek, hanem a magyar történeti tudat releváns, élő elemei, amik a kutatási módszerek és eredmények gazdagodásával, a kulturális környezet változásaival újabb és újabb interpretációra adnak alkalmat. Szimbolikus és kultikus voltuknak rendkívül erős gyűjteményszervező szerepük van. Részük lehetett talán abban is, hogy 1985-ben a nemzeti könyvtár költözött a budai várba, és nem más gyűjtemény, hiszen valaha Hunyadi Mátyás könyvtára is itt állt, a corvinák így egykori otthonukba térhettek vissza.
Ezt a szimbolikus funkciót, e kultikus tárgyak lenyűgöző hatását mintegy „működés közben” tapasztalhattuk meg az Országos Széchényi Könyvtár 2018. november 6. és 2019. február 9. között megrendezett, A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításán. Az esemény a feltárás és értelmezés újabb fontos állomása volt – írják a kiállítási katalógus ajánlójában.
A tudományos interpretáció lehetőségei nem függetlenek a kutatás aktuális állásától. A modern kori corvinakutatás körülbelül százötven évre tekint vissza. A kutatás első időszakának legfontosabb feladata az állományrekonstrukció volt: meg kellett állapítani, össze kellett gyűjteni, hogy hol őriznek corvinákat szerte a világban, e fázis során a legfőbb szempont a sorba rendezés volt.
A korábbi, 1990-es corvinakiállítás fő célja annak megmutatása volt, hogy e fontos darabok fennmaradtak és léteznek; a 2002-es Uralkodók és corvinák kiállítás már az uralkodói reprezentáció és a könyvtár viszonyát helyezte előtérbe a reneszánsz kódexkutatás nemzetközi irányaival összhangban. Ekkor indult el az a komplex corvinaprogram, amelynek azóta számos hazai és nemzetközi tudományos eredmény köszönhető.
