Zarándokok tízezrei járulnak idén is Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a híres ,,Fekete Madonna, a czestochowai Szűz Mária képe elé, a lengyelek védőszentjének ünnepén.
Negyedik alkalommal indul útjára a Fekete Madonna zarándokvonat a lengyelországi Czestochowába, a magyar pálos szerzetesek által alapított világhírű kegyhelyre.
A Jasna Góra-i kolostort a Magyar Pálos Rend alapította 1382-ben, nevét is (Fényes Hegy) a magyar pálosoktól kapta, akik budai anyaházuk helyét jelölték így: In Claro Monte Budensi (a budai Fényes Hegyen). A Fekete Madonnát két évvel később Opolei László (Wladyslaw Opolczyk) herceg vitte a kolostorba, aki éveken át Anjou Nagy Lajos magyar király udvarában tartózkodott, és magas magyar méltóságokat is betöltött. A festés technikája a bizánci ikonfestészetre utal. Egyes vélemények szerint Nagy Lajos uralkodása idején Magyarországon készült, erre utalhatnak a Madonna palástján látható Anjou-liliomok. A kegyképnek helyet adó kápolnát Nagy Lajos adományából építették.
A Madonnát azért nevezik „feketének” mert a történelmi viszontagságok folyamán arca megsötétedett, állítólag égetés miatt is. 1430-ban a husziták megtámadták, elfoglalták és kifosztották a Jasna Góra-i kolostort, több szerzetest megöltek, és megbecstelenítették a kegyképet. Egyes vélemények szerint ekkor, huszita kardtól keletkezett a Madonna jobb arcán látható két vágás.
A Jasna Góra-i kegyképben a lengyel nép évszázadok óta Lengyelország királynőjét és pártfogóját tiszteli, az arcán látható sebhelyekkel pedig saját történelmi szenvedéseit, viszontagságait azonosítja. Úgy tartják, hogy a Fekete Madonna együtt szenved népével.
A Jasna Góra-i kolostorban nagy becsben tartják a magyar történelmi kapcsolatokat, a szerzetesek között mindig vannak magyarul tudók is, és a magyar zarándokokat megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel fogadják.
A zarándokvonat nevét a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostorban őrzött Fekete Madonna ikonról kapta, amely Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma is egyben. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, a képnek csodatévő erőt tulajdonítanak, évszázadok óta vonzza a zarándokok tömegeit a világ minden tájáról.
A Fekete Madonna zarándokút első állomása Krakkó lesz, majd két napot töltenek a zarándokok Czestochowában, hazafelé június 26-án pedig Tarnów, Bem József szülővárosa lesz a zarándokút utolsó állomása. Az „utazó templomnak” is fontos szerepe van a szerteágazó lengyel-magyar barátság ápolásában, a közép-európai térségben élők kapcsolattartásában, a személyes összeköttetések elmélyítésében. Az utazás alatt a vonaton a zarándokok előadásokon, elmélkedéseken, közös imákon, éneklésen és idegenvezetésen vesznek részt.
A zarándoklatot először 1939-ben szervezték meg, majd 2011-ben újraindították, idén június 23-tól 26-ig tart a rendezvény.
