A náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programjáról, a „végső megoldásról” 1942 januárjában határoztak, célul tűzve ki a 11 milliós európai zsidóság teljes kiirtását. Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945. évi felszabadításának napját az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja
A náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programjáról, a „végső megoldásról” (Endlösung) 1942 januárjában határoztak, célul tűzve ki a 11 milliós európai zsidóság teljes kiirtását.
A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése „tűzben elégő áldozat”, héber szinonimája a soá, amely csapást jelent) mintegy kétszázezer, a nácik által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított cigányok, valamint homoszexuálisok, testi és szellemi fogyatékosok is áldozatul estek.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik. Körülbelül minden tizedik, a holokauszt idején meggyilkolt áldozat volt magyarországi zsidó, az ő számuk 500 ezer és 600 ezer közöttire tehető.
A nácik nem sokkal az 1933-ban történt hatalomátvételük után már létesítettek koncentrációs táborokat a Harmadik Birodalom területén, majd később az elfoglalt területeken is, többek között Norvégiában és Lengyelországban. A legrégebbi koncentrációs tábor a dachaui volt, amely a második világháború végéig működött. A munka- és tranzittáborokon (Buchenwald, Mauthausen, Ravensbrück) kívül megsemmisítő tábor működött például a lengyel területen lévő Majdanekben, Treblinkában és Sobiborban.
Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben állította fel az SS-parancsnokság egy régi kaszárnyában. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette: „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és a közeli Birkenauban (Brzezinka) 1942-ben létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Először 1941 szeptemberében gázosítottak el embereket ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában négy krematórium üzembe helyezésével teljesedett ki.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, egy idő után az ide érkezők már számot sem kaptak; 70-75 százalékukra azonnali halál várt. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. A németek a birkenaui gázkamrákat felrobbantották, majd 1945 elején a szovjet csapatok közeledésekor a foglyokat gyalogmenetben megindították nyugatra. A Vörös Hadsereg katonái körülbelül 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak a táborban.
A németek igyekeztek megsemmisíteni a tömeggyilkosság bizonyítékait, az áldozatok számáról a mai napig nincsenek pontos adatok. Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, és többségüket megölték. (A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret.)
1947-ben Lengyelország az auschwitzi koncentrációs tábor helyén múzeumot létesített az áldozatok emlékére. Minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak. Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő 8 méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a magyarországi áldozatoknak. Jelenleg 140 ezer azonosított áldozat neve szerepel az emlékfalon. A központ állandó kiállítása a magyar zsidók és romák szenvedéseit, üldöztetését és elpusztítását idézi fel. Az első nemzetközi holokauszt-emléknapi rendezvényt 2006-ban az Országház előtt tartották az Élet Menete Alapítvány szervezésében.
A magyarországi holokauszt emléknap április 16-ára esik, miután 1944-ben azon a napon kezdődött el az itthoni zsidók gettókba zsúfolása. A 70. évforduló alkalmából, 2014-ben Magyarországon holokauszt-emlékévet tartottak.
