A nemzetközi nőnap arra is felhívja a figyelmet, hogy a járvány miatt több fizikai és érzelmi bántalmazás éri a nőket.
Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszus javasolta megrendezését, az időpont 1914-ben lett március 8. a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának (más források szerint az 1908. március 8-i, 129 munkásnő életét követelő gyártűz) emlékére. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.
A koronaválság súlyosan érintette a nőket, mutatja egy Eurobarométer felmérés. Az EP-képviselők az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás, a nők elleni testi és lelki erőszak, valamint a nemek közötti bérszakadék felszámolását sürgetik – áll az Európai Parlament (EP) szerkesztőségünknek elküldött sajtóközleményében.
A március 8-ai nemzetközi nőnap alkalmából az Európai Parlament megbízásából külön felmérés készült az európai nők körében arról, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorolt életük különböző aspektusaira.
A felmérés azt tárta fel, hogy mind személyes, mind szakmai téren súlyos ára volt a világjárványnak. A nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények száma ugrásszerűen megnőtt.
A nők helyzete a Covid-19 idején, Magyarország (Forrás: Európai Parlament)
A nőkkel szembeni erőszak
Az Európai Unióban a nők háromnegyede (a válaszadók 77%-a) szerint a világjárvány következményeképpen nőtt a nőkkel szembeni fizikai és érzelmi erőszak. Finnország (48%) és Magyarország (47%) kivételével mindenhol 50 százalék felett volt az ebben a kérdésben negatívan nyilatkozók aránya. A legkedvezőtlenebbül Görögországban (93%) és Portugáliában (90%) ítélték meg a helyzetet.
A nők egyértelműen megfogalmazták, milyen intézkedésekre lenne szükség a nőkkel szembeni erőszak visszaszorításához: az erőszakos cselekmények akár rendőrségi bejelentésének megkönnyítése (58%), több segélyszolgálat, például telefonos segélyvonal működtetése (40%), a rendőrségen és az igazságszolgáltatásban dolgozók érzékenyítése és képzése (40%), a nők pénzügyi önállóságának növelése (38%).
A járvány gazdasági és pénzügyi következményei
A válaszadók 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járvány kedvezőtlen hatással volt a jövedelmére. Az arányt tekintve a skála két végén Görögországot (60%) és Dániát (19%) találjuk, Magyarországon a válaszadók 44 százaléka érezte úgy, hogy kevesebb bevételből él a járvány miatt. A megkérdezett nők 44 százaléka szerint a járvány miatt a munka és a magánélet egyensúlya is felborult. A nők több mint fele tapasztalta ezt Cipruson (68%), Görögországban (59%), Máltán (58%), Luxemburgban (56%), Olaszországban (52%), Portugáliában (52%) és Magyarországon (51%).
Végül, de nem utolsósorban a nők 21 százaléka – Magyarországon 17 százaléka – tudta, vagy tervezi tartósan csökkenteni a fizetett munkával töltött időt. A magyar válaszadó nők 38 százaléka viszont azt mondta, hogy a járvány miatt kénytelen volt kevesebb fizetett munkát végezni, mint amennyit szeretett volna.
Mentális egészség
A járvány kitörése óta a nőket töltötte el leginkább aggodalommal a barátok és a családtagok hiánya (44%), ők éreztek a leginkább szorongást és stresszt (37%), és általában véve őket nyugtalanította leginkább a jövő (33%.
A nők körében az az általános nézet, hogy a járvány megfékezésére bevezetett korlátozások jelentős mértékben kihatottak saját mentális egészségükre.
A járványügyi intézkedések a jellegüktől függően a társadalom bizonyos rétegeire különösen nagy terhet róttak: a 15 év alatti gyermeket nevelők közel fele szerint az iskolák és az óvodák bezárása súlyos hatással volt mentális egészségükre.
Mit várnak a nők az Európai Parlamenttől?
Az európai nők szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a következő problémákkal kellene foglalkoznia: emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás (47%), lelki és testi erőszak a nőkkel szemben (47%), a nők és a férfiak közötti bérszakadék és annak hatása a szakmai előmenetelre (41%), a munka és a magánélet nehezebb kiegyensúlyozása (31%), a kiszolgáltatott társadalmi csoportokba tartozó nők és gyermekek védelme (30%). A magyar válaszadók szerint a nők elleni testi-lelki erőszak a legfontosabb téma (42%), amelyet szorosan követ a nők és gyermekek emberkereskedelme és szexuális kizsákmányolása és a nemek közötti bérkülönbség problémája (41-41%).
Az idei nemzetközi nőnap alkalmából az Európai Parlament külön felmérést készíttetett az európai nők körében, hogy világosabb képet kapjon arról, hogyan élték meg a Covid19-világjárványt a különböző országokban élő, különböző korú és szociodemográfiai helyzetű nők. Az Eurobarométer gyorsfelmérést az IPSOS végezte el 2022. január 25. és február 3. között mind a 27 uniós tagországban, összesen 26741 interjúalany megkérdezésével. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.
A teljes jelentés az adatokkal együtt itt érhető el.
