Ünnepeljük a nőket, és ne csak a nőnapon. A nemzetközi nőnapot 110 éve, 1911-ben ünnepelték meg először, időpontja 1913 óta március 8. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ Közgyűlése.
Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század elején valósult meg, hogy az év egy napja legyen jelképesen a nőké. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek meg a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a választójog elnyerésére, a foglalkoztatásban és a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére. A nők elnyomása és egyenlőtlensége arra sarkallta a nőket, hogy hangosabbá és aktívabbá váljanak a változásért folytatott kampányokban. 1908-ban 15.000 nő vonult végig New Yorkban rövidebb munkaidőt, jobb fizetést és szavazati jogot követelve.
A nemzetközi nőnapot (IWD) az 1900-as évek eleje óta tartják – az ipari világ nagy terjeszkedésének és felerősödésének idején, amely a népesség növekedésének és a radikális ideológiák térnyerésének is teret engedett. Az első nemzeti nőnapot az Egyesült Államokban tartották meg 1909 februárjának utolsó vasárnapján, majd az 1910-ben Koppenhágában megrendezett II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy világszerte minden évben tartsanak nőnapot.
A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban, a tüntetéseken – amelyeken sok férfi is részt vett – a nők választójogának megadását követelték. (A nők Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től szavazhattak, a francia és az olasz nők azonban csak a második világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, a liechtensteiniek pedig csupán 1984-től élhetnek e joggal.) Az 1911-es tüntetéssorozatot követően kevesebb, mint egy hét múlva, március 25-én azonban a tragikus New York-i „Háromszög-tűz” több mint 140 dolgozó nő életét vesztette el, többségük olasz és zsidó bevándorló volt. Ez a katasztrofális esemény jelentős figyelmet fordított az Egyesült Államokban a munkakörülményekre és a munkaügyi jogszabályokra, amelyek a későbbi nemzetközi nőnapi események középpontjába kerültek.
Az időpont 1913-ban tevődött március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857. évi sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett, 129 munkásnő életét követelő tűzvésznek – az emlékére. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először.
Ez a nap túlnyomórészt kommunista ünnep maradt körülbelül 1967-ig, amikor a második hullám feministái magukénak is követelték. Az Egyesült Államokban 1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is lényegesebb többet keresnek. Az 1970-es és 1980-as években a női csoportokhoz baloldali és munkásszervezetek csatlakoztak, egyenlő fizetés, egyenlő gazdasági lehetőségek, egyenlő törvényes jogok, reproduktív jogok, támogatott gyermekgondozás és a nők elleni erőszak megelőzésének érdekében. A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést. Az Európai Bizottság 2009 márciusában kampányt indított a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért, 2017 novemberében pedig cselekvési tervet terjesztett be, hogy mielőbb felszámolják a nemek közötti átlagosan 16 százalékos bérszakadékot.
Az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők Magyarországon is kisebb fizetést kapnak, mint a férfiak, és minél magasabb beosztásban dolgozik egy nő, illetve minél több gyermeke van, annál nehezebb munkát találnia. A nő nagyobb lemaradásra számíthat a férfiakkal szemben. A világ számos pontján még kedvezőtlenebb a helyzet.
Az 1980-as évektől ezen a napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel a figyelmet a nők társadalomban játszott meghatározó szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára és védtelenségére is, voltaképpen arra, hogy a jogegyenlőség továbbra sem esélyegyenlőség. Számos országban nők ezrei tüntetnek e napon a nők társadalmi jogaiért és hátrányos megkülönböztetésük ellen.
‘Válassz kihívást”.
2011-ben volt a Nemzetközi Nőnap 100 éves centenáriuma – az első IWD rendezvényt pontosan 100 évvel ezelőtt, 1911-ben rendezték Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. Az Egyesült Államokban Barack Obama elnök 2011 márciusát hirdette „Női történelem hónapjának”.
Ezen a napon sok helyütt a nők elleni erőszakkal szemben is felemelik szavukat a civil szervezetek, mert szerintük a családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció áldozatait a jog nem védi kellőképpen, e cselekmények elkövetői jórészt továbbra is büntetlenek maradnak. Egy felmérés szerint az Európai Unióban élő nők 33 százaléka szenvedett el testi vagy szexuális erőszakot tizenöt éves kora óta. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet azt követeli, hogy állítsanak fel egységes és erős női ENSZ-ügynökséget, amely biztosítaná, hogy a nők a világ minden részén a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat. A 2017-ben elindított Me Too (#metoo) mozgalom azokat az embereket, főként azokat a nőket képviseli, akik a szexuális zaklatásukról és támadásukról világméretű vitát indítottak el.
A 2021-es Nemzetközi Nőnap kampánytémája a „Válassz kihívást”. A kihívásokkal teli világ éber világ. A kihívásból pedig a változás következik. Tehát mindenki #ChooseToChallenge.
2021-re a világ jelentős változást és szemléletváltást tanúsított mind a nők, mind a társadalom gondolataiban a nők egyenlőségéről és emancipációjáról. A fiatalabb generációból sokan úgy érezhetik, hogy „az összes csatát a nőkért nyerték meg”, míg az 1970-es évek számos feministája túlságosan is jól ismeri a patriarchátus hosszú élettartamát és beépült összetettségét – írják az IWD honlapján.
Az évek során azonban a nemzetközi nőnap, ahogyan számos más ünnep is, eltávolodott politikai gyökereitől. Például ezen a napon hagyománnyá vált, hogy a férfiak virágokat és egyéb ajándékokat vásárolnak a számukra fontos asszonyoknak, lányoknak; az ünnepi rendezvények főként a vásárlásra és szépségápolásra, divatbemutatókra összpontosítanak.
