A francia kortárs művészet új párizsi „temploma” lesz a felújított, 22 ezer négyzetméteres kiállítási teret Párizs központjában, a Szajna partján található Tokió-palota.
A Palais de Tokyo az 1937-es világkiállításra épült, nyugati szárnyát, ahol már tíz éve működött egy kortárs alkotói központ, alig tíz hónapja zárták le – írta az AFP. A 20 millió euró költségű átépítés és bővítés két tervezője, Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal „újraegyesítette” a több különböző intézményt is befogadó épület több részét, számos választófalat kiiktatott, helyreállította az eredeti dekorációt.
Ezek egyike az 1977-ben született Julien Salaud műve volt, amelyet az ősember-rajzokat tartalmazó kőkorszaki Lascaux-barlang ihletett. Laurent Derobert (1974) egy matematikai formulára alapozta A megálmodott lény vonzereje című alkotását és átadta az arról készült diapozitívot az elnöknek.
Az új Tokió-palotában április 20-án kerül sor az igazi megnyitóra, amely egyben a Kortárs művészet triennáléjának is zöld utat ad. Az augusztus 26-ig megtekinthető mustra biztosa a nigériai Okwul Enwezor, a mai afrikai művészet szakértője.
A Le Figaro ismertetése szerint az új formula szerint működő Tokió-palota nyitott létesítmény lesz, amelynek gyakorlata közelebb fog állni az 1970-es évek kultúrházához vagy egy kortárs képzőművészeti biennálé működéséhez, mint egy múzeuméhoz. Jean de Loisy, az intézmény új igazgatója több nevezetes kiállítás szervezője volt már Avignonban, a párizsi Pompidou-központban és a Grand Palais termeiben. A kortárs művészet új párizsi terének programja már 2014-ig készen áll.
Szerepel benne Jean-Michel Alberola francia festő La Chambre des instructions című műve, a legutóbbi lyoni biennálé sztárjának, Ulla von Brandenburgnak „plasztikszínháza”, láthatók lesznek a legutóbbi velencei biennálé aranyoroszlánjával jutalmazott Christian Marclay „képregény-ablakai”.
A jelenlegi elképzelések szerint csak hétezer négyzetmétert foglalnak majd el a nagy kiállítások, amelyekből évente háromra kerülhet sor. Az épület további tere, amelyben hatalmas termek és kisebb helyiségek váltakoznak, ma „még meghódítandónak” számít. Ide a különböző francia kortárs művészeti rendezvények anyagából válogatnak majd. A Tokió-palota olyan állandó laboratóriumnak számít majd, amelyből kinőhet az új művészek és kiállítás-szervezők, kritikusok, kiállítási biztosok következő nemzedéke.
A „meztelenül” átadott épületet még „fel kell öltöztetni”, be kell rendezni, ebben számít a mecénásokra, a szponzorokra, beleértve a filmvilág partnerségét is. Az új Tokió-palotában kap helyet a Gilles Malafosse étterem és egy művészeti könyvház is. A modern művészet új párizsi templomának egyes részei üresen is maradhatnak: ezzel azt szeretnék elérni, hogy ott az alkotók szabadon reagálhassanak az időszerű eseményekre vagy maguk hozzanak létre eseményeket.
