Alighanem Habsburg József Antal, a későbbi II. Lipót császár 245 éve, 1776-ban született József nevű fia volt a „legmagyarabb” Habsburg a történelemben.
Habsburg József Antal János főherceg, a népszerű József nádor 1776. március 9-én született. Az a főherceg, aki ugyan csak bátyja, Ferenc magyar királlyá koronázása után ismerkedett meg Pest-Budával. Ám akkor teljesen elbűvölte őt a város. Helytartói kinevezése után (1795) diadalkapun át vonult be Budára. Egy évvel később közfelkiáltással nádorrá választották őt a rendek a pozsonyi országgyűlésen.
II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fia gyermekkorát Firenzében töltötte, Bécsbe 1790-ben került, amikor apja császár lett. Tizenhat évesen járt először Pest-Budán, amikor a Lipótot a császári trónon követő Ferenc bátyját magyar királlyá koronázták.
Másik bátyja, Sándor Lipót Magyarország helytartója és nádora volt, az ő 1795-ben bekövetkezett halála után József lépett örökébe. Az ifjú főherceget hamar megkedvelték, főleg amikor elterjedt, hogy magyarul tanul. Első magyartanára Verseghy Ferenc, a költő volt, aki részt vett a magyar jakobinusok mozgalmában.
Józsefet egy évvel kinevezése után, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással Magyarország nádorának, a király utáni fő közjogi méltóságra választották meg, a poszton ő volt a 103. és az utolsó előtti, egyben a második Habsburg, ezzel egyidejűleg Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja is lett.
József megtanult magyarul s több mint 50 évig töltötte be tisztét. Eleinte az udvar akaratát hajtotta végre, de miután megismerte a helyi viszonyokat, az ország történelmét és alkotmányát, önálló politikával próbálta összehangolni az udvar és a magyar rendek érdekeit – persze ez nem mindig sikerült.
A haladó ötletek felkarolója
Feleségével, Nagy Katalin cárnő unokájával, Alexandra Pavlovnával Budán rendezte be rezidenciáját. Nádorként állandóan Magyarországon tartózkodott, megtanulta nyelvünket. Tevőlegesen támogatott és felkarolt számos haladó kezdeményezést (Magyar Gazdasági Egylet, Kisfaludy Társaság, Tudós Társaság, Természettudományi Társaság, a Vakok Intézete, Ludoviceum).
1797-ben, 1800-ban és 1809-ben, a napóleoni háborúk idején a nemesi felkelés főparancsnoka volt, s a kormányzásba az országgyűlési ellenzéket is bevonta, az 1811. évi devalváció súlyos gazdasági következményein lehetőségei szerint próbált enyhíteni.
Metternich abszolutizmusa idején kiállt az országgyűlési szólás szabadsága mellett, s javasolta I. Ferencnek: térjenek vissza az alkotmányossághoz, a magyarok és az uralkodóház viszonyát reformokkal javítsák. Józsefnek sikerült elérnie, hogy a császár megkegyelmezzen a még rabságban sínylődő jakobinusoknak, köztük Kazinczynak.
Alcsúton maga is mintagazdaságot rendezett be, szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, az Ipartanodának a felállítását (később róla nevezték el a Műegyetemet). Műszaki érdeklődésének bizonyítéka a gellérthegyi egyetemi csillagda, a kőbányai próbavasút, a Lánchíd, a Pest-Vác közötti vasút ügyének felkarolása, együttműködése Széchenyi Istvánnal.
Jelentős szerepe volt Pest-Buda fejlesztésében, a Lipótváros kiépítésében, a Szépítési Bizottmány megalakításában, a Nemzeti Múzeum felépítésében, a klasszicista építészet felvirágoztatásában. Épített és építtetett, támogatta az új kezdeményezéseket: ő volt a Kereskedelmi Bank első részvényjegyzője. De bőkezű mecénásként is számontartjuk.
Idehaza sokat tett az ország gazdasági, kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda szépítéséért. Az udvarban azonban gyanakvás vette körül, ellenfelei azzal vádolták, hogy el akarja szakítani a magyar korona országait s maga akar király lenni.
Felesége halála után a nádor benyújtotta a császári udvarhoz városrendezési elképzelését, mely egyrészt folytatása volt a már II. József életében elkezdett munkálatoknak, másrészt emlék a városszépítés gondolatát támogató elsõ feleségnek. Hild János építõmester, Hild József édesapja.
Városszépítő nádor
Sokrétű tevékenysége alig felmérhető: 1802-ben támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum magva lett – ennek gyűjteményét is segített bővíteni, értékes kódexeket és ősnyomtatványokat ajándékozva. József nádornak Pest-Buda városszépítéséért tett erőfeszítéséről nehéz röviden írni. Parkosíttatta, majd átadta a fővárosnak a Margitszigetet, halála előtt engedélyezte a város fásítását. Harmadik feleségével együtt számos jótékonysági intézmény – kisdedóvó, árvaház, nőegylet – létrehozását csakúgy támogatta, mint a művészeteket.
1804-ben Pest városnak írt leiratában kifejtette városrendezési elképzeléseit, 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, ő kezdeményezte az új városrész, a Lipótváros kiépítését. 1815-ben a gellérthegyi csillagvizsgáló építését szorgalmazta, úttörő szerepe volt a Városliget rendezésében (a legöregebb platánfák az ő alcsúti birtokáról származnak) s az általa megvett Margitsziget parkosításában.
1826-ban alapította Pesten a Vakok Intézetét, vállalva annak védnökségét. Pártolta az 1827-28-ban épült kőbányai lóvasút építését, majd a Pest-Vác vonal létrehozását, együttműködve Széchenyi Istvánnal.
Tevékenysége nyomán vált Pest provinciális kisvárosból az 1830-as évekre országos politikai, kulturális és gazdasági központtá. Részt vett az 1835-ben felavatott magyar tisztképző intézet megalapításában, amely I. Ferenc feleségéről kapta a Ludovika nevet.
1825-ben József nádor vette rá Ferenc bátyját, hogy – 13 év szünet után – hívja össze az első reform-országgyűlést, s a Tudományos Akadémia itt elhatározott alapítását 10 ezer forinttal támogatta. Az 1832-36-os országgyűlésen mérsékelni próbálta a reformellenzék követeléseit s megakadályozta, hogy a felsőtábla az alsótábla határozatai ellen vétót emeljen.
Az 1838. évi pesti árvíz idején ő irányította a mentést, s sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. 1840-ben amnesztiát szerzett az elítélt Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, 1843-ban megakadályozta a Védegylet feloszlatását.
Segített létrehozni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre, új terményeket és korszerű eljárásokat honosíttatva meg. Számos humanitárius egyesületet támogatott, 1846-ban alapította a róla elnevezett Ipartanodát, a Műegyetem elődjét.
A Habsburgok magyar ágának megalapítója
József nádor a magyar nádorok sorában a százharmadik, egyben a második Habsburg származású e tisztségben. Grafikák, festmények mutatják be a nádort és családját. József nádor háromszor nősült. Első felesége 1799-1801 közt Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnő volt, I. Pál cár lánya, akit első diplomáciai küldetése során maga hozott el Szentpétervárról. A magyar szokásoknak hódoló ifjú asszony a nádor születésnapjára fényes ünnepséget szervezett, felkérésére Joseph Haydn maga vezényelte Teremtés címû oratóriumát. A rövid idő alatt népszerűûvé vált, a magyarok lehetséges királynéjának tekintett Alexandra, akinek tiszteletére lovasbemutatót, hajósparádéval egybekötött dunai tűzijátékot rendeztek, belehalt a szülésbe. Alexandra Pavlovna kedvelte a magyarokat, szeretett Budán élni, a legenda szerint az ő javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló. Sírboltját Ürömön építették fel, ahová korábban szívesen kirándult.
Miután Alexandra Pavlovna 1801 márciusában alig 17 évesen belehalt első gyermeke szülésébe a nádor több évig magányosan élt, majd 39 éves korában elvette Hermina anhalt-naumburgi hercegnőt. Ez a házasság is tragikus véget ért: mindösszesen két évig tartott, 1815-17 között, a hercegnő 19 éves korában ikergyermekei (István, a későbbi, utolsó magyar nádor és Hermina) szülését követően gyermekágyi lázban vesztette életét. Hermina élvezte a budai életet, a házaspár Budán és az alcsúti kastélyban lakott, elvállalta több jótékonysági egylet elnökségét.
Harmadik felesége 1819-től a würtenbergi hercegnő, Mária Dorottya öt gyermekének lett édesanyja. Az esküvő idején József nádor 43, Mária Dorottya hercegnő 22 éves volt. Az őt köszöntő magyar országgyűlési küldöttségnek magyar nyelven válaszolt, amire a Habsburg-uralkodóház nőtagjainál még nem volt példa. Az utolsó magyar nádorné saját gyermekei és Hermina ikrei nevelését mindennél előbbre tartotta, a gyerekek harmonikus, összetartó családban nőhettek fel. Magyar nyelvtudása segítette a nádornét a meglévő jótékonysági szervezetek, illetve a maga által is -kisgyermekek, árvák, betegek és vakok számára – alapított szervezetek munkájában.
A képen: Mária Dorottya (József nádor harmadik felesége) (1797-1855), Habsburg József (Magyarország nádora) (1776-1847), Erzsébet Franciska Mária (Magyarország főhercegnője) (1831-1903), Mária Henrietta (Belgium királynéja) (1836-1902), István (Magyarország nádora) (1817-1867), Joseph Karl Ludwig, Erzherzog von Österreich (1833-1905)
Nádorrá választása ötvenedik évfordulóját 1846-ban országos ünnepségsorozattal ünnepelték. 1847. január 13-án Budán halt meg, a budai nádori kriptába temették.
Ő a Habsburgok magyar ágának megalapítója. Bár nem volt uralkodó, nem állt birodalmi vagy európai politikai poszton, ő lett az egyetlen a dinasztia 400 éves magyarországi regnálása alatt, aki korlátozott eszközeivel az ország és nemzet érdekének szentelte életét. (Öccse, János főherceg hasonló szerepet vitt Stájerország és Graz életében.) Habsburgnak született, de magyarnak halt meg.
