A 250 éve született Habsburg József nádor neve szorosan összefonódott Magyarország 19. századi fejlődésével. Bár a Habsburg-dinasztia tagjaként született, mégis a magyar társadalom egyik legkedveltebb politikai szereplője lett.
Felvilágosult reformer1776. március 9-én született Habsburg József Antal János főherceg, a népszerű József nádor.
Több mint fél évszázadon át töltötte be a nádori tisztséget, és jelentős szerepet játszott az ország gazdasági, kulturális és politikai életének formálásában. Íme öt érdekesség róla, amelyeket talán nem mindenki ismer.
5 meglepő dolog József nádorról – a Habsburg, aki a magyarok egyik legnépszerűbb vezetője lett
1. Egy firenzei hercegből lett Magyarország nádora
Habsburg József Antal János 1776. március 9-én született a Habsburg-családba, szülei II. Lipót császár és Mária Ludovika voltak. Gyermekéveit Firenzében töltötte, majd 1790-ben költözött Bécsbe, amikor apja a császári trónra lépett.
Először tizenhat évesen járt Magyarországon, amikor bátyját, I. Ferenc királlyá koronázták. A magyarországi nádori tisztséget bátyja, Sándor Lipót főherceg töltötte be, de 1795-ös halála után József került a helyére. Az 1796-os pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással választották nádorrá, így lett a király utáni legmagasabb magyar közjogi méltóság viselője.
Három házassága volt, első felesége, Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő első gyermeke születésekor a gyermekkel együtt gyermekágyi lázban halt meg, őt követte Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnő ikergyermekeik születését követően gyermekágyi lázban halt meg, harmadik feleségétől, Mária Dorottya württembergi hercegnőtől öt gyermeke született.
2. Megtanult magyarul – és ezzel gyorsan a magyarok szívébe lopta magát
Az ifjú főherceg hamar népszerűvé vált, különösen akkor, amikor kiderült, hogy komolyan tanulja a magyar nyelvet. Tanára többek között a költő és nyelvész Verseghy Ferenc volt.
A nyelvtanulás nem csupán gesztus volt: József nádor valóban igyekezett megérteni a magyar viszonyokat, az ország történelmét és alkotmányos hagyományait. Több mint ötven éven át töltötte be a nádori tisztséget, ami példa nélküli stabilitást jelentett a magyar politikai életben.
3. Híd volt a bécsi udvar és a magyar rendek között
Pályája elején még inkább a bécsi udvar akaratát képviselte, ám idővel egyre inkább közvetítő szerepet vállalt. Célja az volt, hogy összehangolja a Habsburg uralkodóház érdekeit a magyar rendek követeléseivel.
A napóleoni háborúk idején – például 1797-ben, 1800-ban és 1809-ben – a nemesi felkelés főparancsnoka volt. Később az abszolutista kormányzást képviselő Klemens von Metternich politikájával szemben is kiállt a magyar országgyűlés szólásszabadsága és az alkotmányosság mellett. Még azt is javasolta bátyjának, hogy reformokkal javítsák a magyarok és az uralkodóház kapcsolatát.
Lestyán Sándor József nádor című kötetében így fogalmaz: „Ferenc király 1795 július 20-án nevezte ki József Antal főherceget Magyarország helytartójává. Néhány nappal később írásos utasítást adott neki „mintegy vezérfonálként” jövendő magatartásához, új méltóságában. Atyai hangon ajánlja az uralkodó Öccsének, hogy házában tartson rendet, gazdálkodjék jól, íróasztala estére mindig „tiszta” legyen, környezetével bánjék emberségesen és ne tűrje az intrikát. Figyelmezteti, hogy utazza be Magyar országot, de ne pompával, hanem mellőzve a felesleges kiadásokat. Csak így ismerheti meg alattvalóit, akikkel szemben első kötelessége az igazságosság.
»Egy nemes és hatalmas nemzetnek kerülsz élére, egy nagy és gazdag országnak, melynek erőit az uralkodó ház érdekében még fokozni kell. Az legyen legfőbb célod, hogy ennek a nemzetnek becsülését, bizalmát és szeretetét megnyerjed, minden erőddel ezért dolgozz ! A magyar nagyon tüzes és nagyon kényes kiváltságaira, azonkívül bizalmatlan, de törvényeinek szigorú betartásával könnyen ki lehet vele jönni…«”
4. Nagy szerepe volt Pest-Buda fejlődésében
József nádor nemcsak politikusként volt aktív, hanem a városfejlesztésben is kulcsszerepet játszott. Jelentős hatással volt arra, hogy Pest-Buda a 19. század első felében gyors fejlődésnek induljon.
Ő kezdeményezte például Lipótváros kiépítését, támogatta a Városliget rendezését, és a Gellérthegy csillagvizsgálójának felépítését is szorgalmazta.
Nevétől elválaszthatatlan a Margitsziget története, parkosítása is. Hermina, második hitvese felfedezte a sziget melegforrását, amely fölé már 1816-ban fürdőépületet akart emelni. József nádor ugyanakkor megnyitotta a szigetet a polgárok előtt, akik a partokon fürödhettek is.
Támogatásával jött létre a későbbi Országos Széchényi Könyvtár alapját adó gyűjtemény, és számos értékes könyvvel, kódexszel járult hozzá a magyar kulturális intézmények gyarapodásához.
5. A reformkor egyik kulcsfigurája volt
József nádor jelentős szerepet vállalt a reformkori változások előkészítésében is. 1825-ben ő ösztönözte I. Ferenc királyt, hogy hosszú szünet után ismét hívja össze az országgyűlést. Ugyanezen a gyűlésen határozták el a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, amelyet a nádor jelentős pénzadománnyal támogatott.
Az 1838-as nagy pesti árvíz idején személyesen irányította a mentési munkálatokat, később pedig közbenjárt több politikai fogoly – köztük Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós – amnesztiájáért.
Egy Habsburg, akit Magyarországon tiszteltek
József nádor 1847. január 13-án hunyt el Budán. Bár soha nem volt király, a Habsburg-dinasztia magyarországi történetében egyedülálló módon vált széles körben tisztelt közéleti szereplővé. Több mint öt évtizedes nádori működése alatt sokat tett azért, hogy Magyarország gazdaságilag, kulturálisan és politikailag is fejlődjön.
