135 éve, 1881. március 3-án kezdte meg működését a Magyar Távirati Iroda (MTI).
Maszák Hugó és Egyesy Géza 1880. november 23-án beadvánnyal fordult Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, díjmentességet kérve felállítandó magyar távirati irodájuk táviratai számára, a kormány a kérést 1880. december 28-án teljesítette. Az MTI 1881. március 3-án kezdte meg – magánvállalkozásban – a hírkiadást Budapesten.
A magyarországi sajtó addig onnan vette a híreket, ahonnan tudta, gyakran egymástól másolták az értesüléseket, ezért jelentős változásnak számított, hogy 1882-től a miniszterelnökség közreműködésével az MTI félhivatalos híriroda lett. Bánffy Dezső miniszterelnök 1898 júliusában Radó Sámuel újságírót bízta meg a Magyar Távirati Iroda vezetésével, aki megvette Maszáktól és Egyesytől az MTI-t, majd húsz évig tulajdonosként és főszerkesztőként vezette az intézményt. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom után a Károlyi-kormány államosította az MTI-t, amely a Tanácsköztársaságnak is hivatalos hírügynöksége volt.
1920. augusztus 17-én Horthy Miklós kormányzó közvetlen munkatársa, Kozma Miklós százados lett az MTI vezetője, aki részvénytársasággá szervezte át a hírügynökséget. Az 1921. április 28-án megalakult Magyar Távirati Iroda Rt. a kormány félhivatalos hírügynöksége lett, s állami monopóliumot kapott a Magyar Rádió, a Magyar Hirdető és a Magyar Filmiroda működtetésére, amivel jelentős médiabirodalom épült ki.
A második világháború után, a koalíciós időszakban az MTI a kisgazda Ortutay Gyula vezetésével működött, a gyakorlatban azonban a kommunista párt itt is érvényesítette befolyását. 1947-ben a Magyar Filmiroda, 1948-ban pedig a Magyar Hirdető is önálló vállalattá alakult.
1950-ben a kormány szétválasztotta az MTI-t és a Magyar Rádiót (az MTI új székházát a Naphegyen 1953-ban adták át), az MTI vezérigazgatója Barcs Sándor lett. A hírügynökségnél is a szovjet példa követése vált követelménnyé, így az MTI egyre inkább a szovjet TASZSZ hírügynökség magyar fordítóirodájává vált, hírkiadását teljesen alárendelte a kommunista pártpropaganda szolgálatának.
1956. március 27-én beolvasztották a Magyar Fotó Állami Vállalatot az MTI-be. A forradalom napjaiban az MTI Fotó munkatársai kimerítően dokumentálták a történéseket, a képek egy részét a forradalom leverése után a Belügyminisztérium foglalta le, és használta fel a megtorláshoz.
A konszolidálódó Kádár-rendszerben az MTI tevékenysége egyre szélesedett: újságokkal és kiadványok sorával bővült, a vállalat élvonalbeli műszaki megoldásokat alkalmazott. 1980-ban, harminc év vezérigazgatói működés után Barcs Sándor nyugalomba vonult, az MTI vezérigazgatói posztjára utána Lakatos Ernő, Burján Sándor, majd Pálos Tamás került.
1990-re elkészült az MTI legkorszerűbb hírközlő berendezésekkel ellátott új székháza. Az MTI rendszerváltás utáni első vezérigazgatója 1990-ben Oltványi Ottó lett, őt 1993 végén Alexa Károly követte. 1993-ban védettnek mondták ki a korábban már nemzeti képarchívummá nyilvánított MTI fotóállományt. Az MTI 1996-ban lépett ki az internetre.
Az Országgyűlés által 1996 decemberében elfogadott, a nemzeti hírügynökségről szóló törvény értelmében a Magyar Távirati Iroda 1997. július 15-től részvénytársasági formában működött az Országgyűlés tulajdonában. Az MTI elnöke Dorogi Sándor lett, őt 2002-ben Vince Mátyás követte a tisztségben. 2010. július 22-én az Országgyűlés által elfogadott, a közmédiumok új működését szabályozó törvény értelmében az MTI zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság, amely a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában lévő, egyszemélyes részvénytársaságként működött tovább. A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma 2010. november 18-án Belénessy Csabát, 2013. november 13-án Gazsó L. Ferencet választotta meg az MTI vezérigazgatójának
.
2010. október 25-én az Országgyűlés határozata nyomán közös vagyonkezelő alapba került az MTI vagyonának jelentős része, ingatlanjainak és archívumának tulajdonosi joga, a vagyon átadása 2011. január elsejétől történt meg. A 2010. december 21-én elfogadott médiatörvény hatályon kívül helyezte a nemzeti hírügynökségről szóló jogszabályt is. Az új törvény értelmében a klasszikus hírügynökségi tevékenység mellett az MTI-ben létrejövő Hírcentrum gyártja a közszolgálati televíziók és rádió számára a hírműsorokat.
2015. július 1-jén Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. elnevezéssel egyesült a négy közszolgálati médiaszolgáltató (a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió Nonprofit Zrt.), s egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytatja tevékenységét. A beolvadás biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül szűnjenek meg.
