A Magyar Tudomány Ünnepe, illetve november 4. és 7. között Budapest ad otthont a Tudomány Világfórumának (World Science Forum).
A Magyar tudomány napját 1997 óta november 3-án tartották annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Az Országgyűlés 2003-ban ezt a napot a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította. Azóta, immár több mint tíz éve, egész hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követi az ünnepnapot. Az idei rendezvénysorozat, A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok címmel a tudományt mint a jövő alakításának meghatározó eszközét kívánja bemutatni az érdeklődőknek. A tudományt a hiteles ismeretszerzéshez segítő eszközként mutatja be, továbbá kiemelt figyelmet szentel a társadalom tagjainak mindennapi döntéseit alapvetően befolyásoló témáknak.
Érdekesség, hogy 1999-ben, a tudomány világévének budapesti konferenciáján a magyarok kezdeményezték a tudomány világnapjának megtartását, amelyről 2001. november 3-án az UNESCO határozott. Az első világnapot 2002. november 10-én rendezték.
Hazánk további jelentős lépést tett a nemzetközi tudományos együttműködés szervezésében azzal is, hogy 2003 óta öt alkalommal rendezték meg Budapesten a Tudomány Világfórumát. A fórum házigazdája, a Magyar Tudományos Akadémia szorosan együttműködik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével, az UNESCO-val, a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU), valamint a Science folyóiratot kiadó Amerikai Tudományfejlesztő Társasággal (AAAS), a Harmadik Világ Akadémiájával (TWAS) és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületével (EASAC). A rangos eseményre Nobel-díjas kutatók, miniszterek és a világ legbefolyásosabb tudományos döntéshozói látogatnak el.
A találkozón előadást tart mások mellett Amano Hirosi, a kék LED felfedezéséért 2014-ben megosztott fizikai Nobel-díjjal kitüntetett kutató, Pásztor János, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) klímaügyekkel foglalkozó főtitkárhelyettese és Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának kutatója is.
2003-ban a Tudás és társadalom (Knowledge and Society) témájáról, 2005-ben A tudás, etika és a felelősség kérdéséről tanácskoztak. A negyedik, 2009-es világfórum a tudás és jövő témakörét járta körül. 2011-ben A tudomány átrajzolódó világtérképe (The Changing Landscape of Science) címet viselte a találkozó. 2013-ban Rio de Janeiro volt a vendéglátó, ahol arra keresték a választ, hogy mi a szerepe, kötelessége és felelőssége a tudománynak a globális fenntartható fejlődés kezelésében.
Az idei budapesti WSF fő témája a Tudomány felruházó ereje (The Enabling Power of Science). A szakemberek megvizsgálják majd, hogy a hétköznapokban, az üzleti innováció területén és a politikai döntéshozatalban miként nyit új utakat a tudomány. 2015 a Fény Nemzetközi éve, amelyhez a világfórum rendezvényei is csatlakoznak.
